9/2001. (XI. 19.) önkormányzati rendelet

a köztisztviselők szociális, jóléti, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól

Csárdaszállás község Önkormányzati Képviselő-testülete a Köztisztviselők jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXIII. törvény 4. §-a alapján a következő rendeletet alkotja a Köztisztviselők szociális, jóléti, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól .

I. fejezet

Bevezető rendelkezések

A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat képviselőtestületének hivatala köztisztviselőire, ahol e rendelet kifejezetten úgy rendelkezik, ott a nyugállományú köztisztviselőire.

(2) E rendelet alkalmazásában a képviselő-testület hivatala alatt kell érteni a helyi önkormányzat képviselő-testületének:

- hivatalát

- hatósági igazgatási társulását

- közterület-felügyeletét.

(3) Az e rendeletben meghatározott juttatások és támogatások a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőket munkaidő arányosan illetik meg.

(4) E rendelet alkalmazásában:

a, juttatás: az e rendelet 12. §-ban meghatározott juttatás

b, támogatás: az e rendelet 16. §-ban meghatározott támogatás.

Juttatások és támogatások fedezete

2. § (1) A juttatásokra és támogatásokra adott évben kifizethető keretösszegeket a képviselő-testület a költségvetési rendeletében - az (1)-(3) bekezdés figyelembevételével - állapítja meg.

(2) A keretet juttatásonként, illetve támogatásonként külön-külön - az 1. számú melléklet szerinti tartalommal és formában - is meg kell állapítani.

(3) Az e rendelet szerint biztosítható szociális, kulturális, egészségügyi - a 12. §-ban meghatározott - juttatásokra keret biztosítása nem kötelező.

(4) A hivatal költségvetésében szociális és kegyeleti támogatások céljára fedezetet kell biztosítani (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át. A szociális keret konkrét - a 16.§-ban meghatározott - támogatási formái szerinti megoszlását az 1.számú melléklet szerint kell megállapítani.

3. § Ha adott költségvetési évre a képviselő-testület:

a, juttatásokra előirányzatot nem állapított meg, vagy

b, a juttatásokra és/vagy támogatásokra megállapított keret kevésnek bizonyul,

a jegyző év közben pótelőirányzatot kérhet. A képviselő-testület e kérésnek a költségvetési

rendelete módosításával tehet eleget.

4. § A jóváhagyott előirányzat adott évi felhasználatlansága miatt keletkező pénzmaradvány a következő évben a képviselő-testület döntése alapján - meghatározott mértékben és arányban - használható fel az e rendelet tárgyát képező juttatásokra és támogatásokra.

5. § A jegyző felelős az e rendeletben szabályozott juttatások és támogatások fedezetéül szolgáló:

a, előirányzatok költségvetési rendelet-tervezetben való megalapozott, reális igényekhez

igazodó szerepeltetéséért, valamint

b, a jóváhagyott előirányzatok szerinti gazdálkodásért.

6. § Az 5. § b, pontjában meghatározottak alapján a jegyző anyagi felelősségre is vonható az éves keretet, előirányzatot meghaladó gazdálkodásért, előirányzat túllépésért.

Felelősségre azonban csak akkor vonható, ha a támogatásokra jóváhagyott együttes keretet, és/vagy a juttatásokra jóváhagyott együttes keretet túllépte.

A juttatások és a támogatások fedezetére szolgáló keret felhasználása

7. § (1) A juttatások fedezetéül szolgáló keretet e rendeletben meghatározott módon, valamint a Közszolgálati szabályzatban meghatározott módon kell felhasználni.

(2) A támogatások fedezetéül szolgáló keretet az igénylés, kérelem beérkezésének sorrendjében kell felhasználni.

A keret kimerülését követő igényeket, kérelmeket - nyilvántartásba vételt követően - el kell utasítani.

(3) Ha év közben a képviselő-testület a juttatások és támogatások fedezetéül pótelőirányzatot állapít meg, akkor a felhasználás során előnyben kell részesíteni a - 7. § (2) bekezdésben meghatározott - nyilvántartásban már szereplő igényeket.

8. § Az egyes juttatásokról és támogatásokról évenként elkülönített nyilvántartást kell vezetni.

A juttatásokkal és támogatásokkal kapcsolatos jegyzői feladatok

9. § A jegyző a személyi ügyekkel foglalkozó személy útján a juttatásokkal kapcsolatban köteles intézkedni:

a, a juttatások körültekintő felhasználásának biztosításáról

b, a jelenleg foglalkoztatott köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel

kiséréséről

c, az egyes juttatásokra való jogosultság megállapításáról

d, az egyes megítélt juttatások folyósításáról.

10. § (1) A jegyző a támogatásokkal kapcsolatban a következő feladatokat látja el:

a, A jegyző köteles intézkedni a szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a nyugállományú köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására a személyi ügyekkel foglalkozó személy útján.

b, A jegyző a személyi ügyekkel foglalkozó személy útján köteles figyelemmel kísérni a nyugdíjas állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatos kapcsolatot tartani a gondozottakkal.

(2) A szervnél a nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalataik, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató kapcsolattartó személyt jelöl ki, aki köteles intézkedni a nyugdíjas köztisztviselők ügyeivel kapcsolatban is.

11. § A 10. § b, pontjában meghatározott feladatokat azon köztisztviselők tekintetében kell ellátni, amely személyek:

- a képviselő-testület hivatalából mentek nyugállományba

- a jogelőd szervtől mentek nyugállományba

- olyan szervtől mentek nyugállományba, mely szervnek a hivatal felettes szerve, vagy a felettes szerv által kijelölt szerve.

II. fejezet

Juttatások

A juttatások fajtái

12. § A köztisztviselő részére

a, lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás

b, családalapítási támogatás

c, üdülési hozzájárulás

d, szociális támogatás

e, illetményelőleg

f, tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás fizethető.

13. § A 12.§-ban meghatározott juttatások

- mértékét

- feltételeit

- az elbírálás és az elszámolás rendjét, valamint

- a visszatérítés szabályait

a jegyző, mint a hivatal vezetője a Közszolgálati Szabályzatban állapítja meg.

14. § A 13.§-ban foglalt szabályozás megállapítása során figyelembe kell venni a következőket:

a, az üdülési hozzájárulás mértéke naptári évenként az illetményalap 75-100%-ig terjedhet

b, az üdülési hozzájárulás adott évi konkrét mértékét a képviselő-testület a költségvetési rendeletében határozza meg.

III. Fejezet

Támogatások

A támogatásokra vonatkozó általános szabályok

15. § A nyugállományú köztisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.

16. § A pénzbeli és természetbeni támogatások:

a, eseti szociális segély

b, jövedelem-kiegészítés

c, temetési segély

d, kedvezményes étkeztetés

e, egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele.

17. § A 16.§-banmeghatározott támogatásokra vonatkozó közös eljárási szabályok:

a, Támogatás a szociálisan rászorult személy írásbeli vagy szóbeli kérelme alapján adható. A szóbeli kérelemről feljegyzést, jegyzőkönyvet kell készíteni.

b, A támogatás adható kérelem nélkül is, hivatalból, ha az érintett személy támogatása indokolt.

c, Az érintett kötelezhető személyi jövedelmi helyzete igazolására, ha az, az adott támogatási formánál a folyósítás feltétele teljesülése megítéléséhez szükséges. A jövedelmi állapot igazolásának elmaradása esetén a támogatás nem folyósítható.

d, A támogatásra való jogosultságot a jegyző e rendelet alapján állapítja meg. A támogatás megítéléséről, illetve a kérelem elutasításáról az érintetteket írásban kell értesíteni.

Eseti szociális segély

18. § (1) Az eseti szociális segély adható annak a nyugdíjas köztisztviselőnek:

a, akinek havi átlagjövedelme (legalább 6 hónap átlagában) nem éri el a mindenkori öregségi

nyugdíj legkisebb értékének a 2,5 -szeresét, és

b, átmenetileg a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan létfenntartási gondokkal küzd. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülés, illetve létfenntartást veszélyeztető indok lehet például:

- lakásfenntartással kapcsolatos lökésszerű kiadások (pl.: Fűtési kiadások)

- egészségügyi állapottal kapcsolatos kiadások (pl.: gyógyszer kiadások, gyógykezelés

költségei), stb.

(2) Az átlagjövedelmet a jövedelem egyértelműen igazoló okmányokkal - pl.:nyugdíjszelvénnyel, munkáltatói igazolással, stb. - kell bizonyítani.

19. § (1) Az eseti szociális segély 1 évben 5 alkalommal adható, de indokolt esetben ennél többször is folyósítható.

(2) Segély adott évben csak akkor állapítható meg, ha annak kifizetéséről még tárgyévben gondoskodni lehet.

20. § Az eseti szociális segély mértéke alkalmanként 5.000.-ft.-10.000.-ft.-ig terjedhet. A segély alkalmanként megállapítható összegét adott évre vonatkozóan a költségvetési rendelet határozza meg.

21. § A segélyt a támogatást megítélő okirat alapján a hivatal pénzügyi szervezete közvetlenül a pénztárból készpénzben, vagy a kérelmező kérésére a segélyt a megadott számlaszámra utalással, vagy postai utalvánnyal fizeti ki.

22. § A segélyt a támogatás megítélésétől számított 5 napon belül, illetve a megítélés évében kell kifizetni.

Jövedelem-kiegészítés

23. § (1) Jövedelem-kiegészítésben részesíthető az a nyugdíjas köztisztviselő

a, akinek havi átlagjövedelme (legalább 6 hónap átlagában) nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb értékének a háromszorosát, és

b, aki nyugdíjba vonulását megelőzően legalább 10 évig dolgozott köztisztviselőként,

c, aki a rendkívüli feladatok végrehajtása során (így különösen a választás, népszámlálás, egyéb statisztikai felmérések keretében) részt vett közigazgatási feladatok ellátásában.

(2) Az átlagjövedelmet a jövedelmet egyértelműen igazoló okmányokkal - pl.: nyugdíjszelvénnyel munkáltatói igazolással, stb. - kell bizonyítani.

24. § (1) A jövedelem-kiegészítést minimum 4 hónapra, illetve maximum 12 hónapra - folyamatosan - lehet megítélni. A támogatás megítélésénél azonban figyelembe kell venni, hogy az önkormányzat számára az adott költségvetési évet terhelő kifizetési kötelezést keletkeztethet.

(2) Indokolt esetben a jövedelem-kiegészítésre vonatkozó támogatás egymást követő évben/években meghosszabbítható, de csak akkor, ha a 23.§-ban fennálló feltételek fennállnak.

25. § A jövedelem-kiegészítés mértéke 5.000.-ft.-15.000.-ft./hó-ig terjedhet. A jövedelem-kiegészítő támogatás havi összegét adott évre a költségvetési rendelet határozza meg.

26. § A jövedelem-kiegészítést a támogatást megítélő okirat alapján a hivatal a pénzügyi szervezete:

- közvetlenül a pénztárból készpénzben fizeti ki, vagy

- a kérelmező kérésére postai utalvánnyal fizeti ki, vagy

- a kérelmező kérésére a bankszámlájára utalja.

27. § (1) A jövedelem-kiegészítést utólag, a jogosultság hónapját követő hónap fizetési napjáig kell kifizetni.

(2) A december havi járandóságot az (1) bekezdéstől eltérően legkésőbb december 31-ig kell kifizetni.

Temetési segély

28. § (1) Temetési segély adható annak a nyugdíjas köztisztviselőnek ,

a, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját létfenntartását veszélyezteti, és

b, akinek jövedelme (legalább 6 hónap átlagában) nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb értékének a háromszorosát.

(2) A havi átlagjövedelmet a jövedelmet egyértelműen igazoló okmányokkal - pl.:nyugdíjszelvénnyel, munkáltatói igazolással, stb. - kell bizonyítani.

29. § Temetési segély nem adható annak a nyugdíjas köztisztviselőnek, aki az önkormányzat szociális ellátásokról szóló helyi rendelete alapján ugyanazon temetési költségek tekintetében:

- temetési segélyben részesült, illetve

- ilyen segély iránt kérelmet nyújtott be addig, amíg a kérelmet vissza nem vonja, illetve

kérelme elutasításra nem kerül.

30. § A temetési segély mértéke 5.000.-ft-10.000.-ft-ig terjedhet. Adott évben az adható segély mértékét a költségvetési rendelet határozza meg.

31. § A temetési segélyt a támogatást megítélő okirat alapján a hivatal a pénzügyi szervezete:

- közvetlenül a pénztárból készpénzben fizeti ki, vagy

- a kérelmező kérésére postai utalvánnyal fizeti ki, vagy

- a kérelmező kérésére a bankszámlájára utalja.

32. § (1) A segélyt a megítélő határozat meghozatalát követően haladéktalanul ki kell fizetni.

(2) A tárgyévben csak úgy lehet támogatást megítélni, ha annak kifizetéséről adott évben gondoskodni lehet.

Kedvezményes étkeztetés

33. § (1) Kedvezményes étkeztetésben részesíthető az a nyugdíja köztisztviselő

a, akinek havi átlagjövedelme (legalább 6 hónap átlagában) nem éri el a mindenkori öregségi

nyugdíj legkisebb értékének a háromszorosát, vagy

b, aki a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről önmagának, illetve eltartottjainak nem tud

gondoskodni (pl.: kora, vagy egészségi állapota miatt).

(2) A havi átlagjövedelmet a jövedelmet egyértelműen igazoló okmányokkal - pl.: nyugdíjszelvénnyel, munkáltatói igazolással, stb. - kell bizonyítani.

34. § A kedvezményes étkeztetés, mint támogatási forma szükség szerinti időtartamra, de maximum 1 évre adható. A támogatást felülvizsgálat után meg lehet hosszabbítani.

35. § (1) A kedvezményes étkeztetés támogatási összegének meghatározásakor étkezési költségként:

- az étel költségeit, valamint

- az étel házhoz szállítása esetén a kiszállítás költségeit is

figyelembe kell venni.

(2) Az étkezési támogatás naponta az étkezési költségek 50%-a, de maximum 200.-ft.lehet.

Az adott évben figyelembe vehető %-ot, illetve a támogatásként kifizethető napi összeg maximumát az adott költségvetési rendelet határozza meg.

36. § A támogatás fizetésének módjáról és határidejéről a kedvezményes étkeztetést megítélő okiratban a jegyző dönt. A jegyző a kifizetés határidejénél köteles figyelembe venni azt, hogy az adott évben megítélt kedvezmény pénzügyi rendezésének a tárgyévben meg kell történnie.

Egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele

37. § (1) Egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevételében részesíthető az a nyugdíjas köztisztviselő, akinek havi átlagjövedelme (legalább 6 hónap átlagában) nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb értékének a háromszorosát.

(2) E rendelet alkalmazásában egyes szolgáltatásnak minősülnek az e rendelet 2.számú mellékletében meghatározott, az önkormányzat (bele értve az önkormányzat társulását, intézményét, egyéb szervét) által nyújtott szolgáltatások.

38. § A kedvezményes igénybevétel időtartamát alkalmanként a szolgáltatás jellegétől fakadóan lehet megállapítani, de a megállapított kedvezmény időtartama nem haladhatja meg az adott költségvetési évet.

39. § A kedvezményes igénybevétel támogatási összegét, mértékét, időtartamát szolgáltatásonként 2/a.számú melléklet szerint lehet megállapítani. Az adható támogatások konkrét mértékét a költségvetési rendelet határozza meg.

40. § A támogatás fizetésének módjáról és határidejéről az egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevételét megítélő okiratban a jegyző dönt. A jegyző a kifizetés határidejénél köteles figyelembe venni azt, hogy az adott évben megítélt kedvezmény pénzügyi rendezésének a tárgyévben meg kell történnie.

IV. Fejezet

Vegyes rendelkezések

41. § (1) E rendelet 2002. január 01-én lép életbe. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyző a Közszolgálati szabályzatban köteles meghatározni a személyi ügyekkel foglalkozó személy e rendeletben szabályozott juttatásokkal és támogatásokkal kapcsolatos konkrét feladatait.

1.számú melléklet a ......../2001.(.........) Kt.sz.rendelethez.

A juttatásokra és támogatásokra kifizethető keret

Juttatásokra kifizethető keret: (ft.-ban megadva)

Támogatásokra kifizethető keret: (ft.-ban megadva)

2.számú melléklet a ......../2001.(.........) Kt.sz.rendelethez.

Az egyes szolgáltatásnak minősülő önkormányzati szolgáltatások a rendelet 37. § (2) bekezdéséhez

OLE OBJECT

2/a.számú melléklet a ......../2001.(.........) Kt.sz.rendelethez.

Az egyes szolgáltatásnak minősülő önkormányzati szolgáltatások kedvezményes igénybevétele támogatási összegéről, mértékéről, időtartamáról a rendelet 39. §-hoz

OLE OBJECT