A szöveg időállapota: 2007.V.10. - 2014.II.24.
Időállapot váltás: 2007.V.10. - 2014.II.24.
2014.II.25. - 2017.V.24.
2017.V.25. - 2019.II.28.
2019.III.1. -


4/2007. (IV. 11.) önkormányzati rendelet

a helyi építési szabályzatról

Csárdaszállás Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló- többször módosított - 1990. évi LXV. törvény, valamint az épített környezetalakításáról és védelméről szóló 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Építési törvény) felhatalmazása alapján a következő rendeletetalkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A szabályzat hatálya és alkalmazása

1. § (1) E rendelet hatálya Csárdaszállás község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A Helyi építési szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:2 000 méretarányú, SZT-1 jelű belterületi és az 1:10 000 méretarányú, SZT-2 jelű külterületi Szabályozási tervekkel (továbbiakban: Szabályozási terv) együtt alkalmazható.

(3) Jelen építési szabályzat mellékletei:

1. sz. melléklet: Fogalommagyarázat

2. sz. melléklet: Művi értékvédelem -Helyi védelem

3. sz. melléklet: Régészeti területek

4. sz. melléklet: Védett természeti értékek

5. sz. melléklet: Szabályozási terv (SZT-1, SZT-2)

A szabályozás elemei

2. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási tervmódosítása esetén lehetséges:

a) szabályozási vonal;

b) beépítésre szánt terület határa;

c) területfelhasználási egység határa;

d) területfelhasználási egység besorolása;

e) belterület határa;

f) építési övezet, övezet határa és paraméterei;

g) telken belüli kötelező telekhasználat (p-parkoló, E-erdő)

h) telek be nem építhető része;

i) tömbönként kialakítható maximális telekszám;

j) kötelező erejű megszüntető jel.

(2) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása a Szabályozási tervmódosítása nélkül, egyedi eljárás keretében szakhatósági vélemény alapjánlehetséges:

a) védett területek;

b) védőtávolságok;

c) védett országos, helyi értékek.

(3) Az (1),(2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.

Igazgatási határ, belterülethatár módosítás

3. § (1) A belterület határa csak az érvényes Szabályozási terv alapján módosítható.

(2) Területet csak a meglévő belterülethez csatlakozóan lehet belterületbe vonni. A jelenlegi külterületi besorolású ingatlanok belterületbe vonásáról oly módon kell gondoskodni, hogy ne keletkezzenek belterülettel körbezárt külterületi

földrészletek.

(3) A szabályozási terven jelöltek szerint az alábbi terület belterületbe vonását lehet megindítani:

a) sportöltöző területe (016/29c hrsz).

(4) A belterületbe vonásról, a belterületbe vonási kérelem előterjesztése után a képviselő testület határozatban dönt.

(5) A képviselő-testület határozatában belterületbe vont területek a belterületbe

vonás ingatlan nyilvántartásban való átvezetését követően minősülnek belterületnek.

Telekalakítási engedélyezési eljárás

4. § (1) Az 1.§. (1) bekezdésben meghatározott területen telket alakítani csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad.

(2) Telekalakításra engedély kiadható, ha:

a) a telekalakítás / telekosztás a szabályozási terven jelölésre került és a kialakítandó telekszám szabályozási terven jelölteknek megfelel,

b) a szabályozási terven nem került kijelölésre, de az övezet paraméterei alapján a telekalakítás végrehajtható.

(3) Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként - kialakult beépítés esetén, jelen szabályozás idején már meglévő zárványtelkek kivételével - nem jön létre:

a) nyúlványos (nyeles) telek (lásd: fogalommagyarázat),

b) olyan telek, amely közútról, vagy jelen jogszabály jóváhagyását megelőzően kialakított magánútról gépjárművel nem közelíthető meg, s a létrejövő telek egyszerű kontúrú, alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.

(4) A telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha az előírtnál kisebb telekméretek alakulnak ki, de a telekalakítás következtében kedvezőbb állapot keletkezik és a kialakuló telek a (3) bekezdésben foglaltakat kielégíti.

(5) A település területén közműterület céljára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(6) Újonnan kialakításra kerülő magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

Építési és használatbavételi engedélyezési eljárás

5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben meghatározott területen építési munkát végezni csak a Szabályozási tervekben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad.

(2) Építési engedély csak rendezett telekre adható ki. (lásd: fogalommagyarázat).

(3) A település beépítésre szánt területén,

a) oldalhatáron álló beépítés esetén: 14 m

b) szabadon álló beépítés esetén: 16 m szélességű meglévő telek is beépíthető, az övezetben kialakítható min. telekszélesség nagyságától függetlenül.

(4) Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, a meglévő épület - ha az övezet egyéb előírásait kielégíti (beépítettség, építménymagasság) felújítható, tetőtere beépíthető, de új épület csak az övezet előírásai szerinti építési helyre építhető.

(5) A Szabályozási terven jelölt védőtávolságokon belül található, meglévő épület felújítható, tetőtere beépíthető, de bővítése vagy új épület építése nem engedélyezett.

(6) Amennyiben egy épület:

a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeti előírásokban meghatározott területére,

b) ipari gazdasági terület területfelhasználási egységbe kerül a felsorolt területfelhasználási egységekben elhelyezhető fő- és melléképületeknek a telken belüli elhelyezését elvi építési engedélyezés keretében kell tisztázni, mely eljárás során vizsgálandó:

a) a közvetlen környezethez és az utcaképhez történő illeszkedés,

b) a szomszédos telkek és épületek rendeltetésszerű használata zavarmentességének biztosítása,

c) a csatlakozó szomszédos telkekhez és azok beépítéséhez való illeszkedés,

d) a tervezett épület, a meglévő épületek és a szomszédos épületek tömegének aránya,

e) az épület telken belüli elhelyezkedése, megközelíthetősége,

f) a már meglévő épületek megközelíthetősége, rendeltetésszerű használhatósága, az új épület ezen épületekkel való kapcsolata, illeszkedése,

g) a telken további épületek elhelyezési lehetőségének biztosíthatósága,

h) a beépítési vonal,

i) az építménymagasság,

j) az épülettömeg,

k) a zöldfelületi arány,

l) a tetőidom.

(7) Az elvi engedély kérelmétől az építésügyi hatóság nyilvánvaló esetben - a jellemzők egyértelmű meghatározhatósága esetében - eltekinthet.

(8) A település területén építési engedély csak akkor adható ki, ha a létesítményhez az OTÉK vagy a helyi parkolási rendelet szerint szükséges parkoló, rakodó helyek megléte biztosított.

(9) A település területén használatba vételi engedély csak akkor adható ki, ha a létesítményhez az OTÉK és a helyi parkolási rendelet szerint szükséges parkoló, rakodó helyek megépültek.

(10) Az építési övezetek telkein használatbavételi engedély akkor adható ki, ha az építési övezetekre kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú területen a növényzet telepítése megtörtént.

(11) A beépítésre szánt terület minden területfelhasználási egységén (a belterülethez nem kapcsolódó gazdasági területek kivételével) - a csatornahálózat kiépítést követően - új épület csak teljesen közművesített építési telken engedélyezhető.

(12) A csatornahálózat kiépítéséig zárt engedélyezett szennyvíztároló építése esetén is kiadható építési engedély.

(13) A csatornahálózat kiépítését követően a teljes közművesítettség alól azok az építési telkek képeznek kivételt, ahol olyan alternatív, egyedi, zárt szennyvízkezelési technológiát alkalmaznak, amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel.

Építmények elhelyezése

6. § (1) Építmények elhelyezése, ha jelen szabályzat területfelhasználási egységekre és azokon belül az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.

(2) Meglévő épületen csak akkor engedélyezhető építési tevékenység, továbbá az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően épített építmények csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, ha jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelnek, illetve az építési tevékenységgel az előírások teljesíthetők.

(3) A település területén távközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop:

a) belterületen, védett természeti területen, kertterületen kivételes esetben sem helyezhető el.

b) Egyéb területeken csak okleveles tájépítészmérnök által készített tájképvédelmi, tájesztétikai szakvélemény (lásd: fogalommagyarázat) alapján helyezhető el, 10 méternél magasabb antenna nem építhető;

(4) 5,0 m-es vagy annál nagyobb előkertben és 6,0 m-es vagy annál nagyobb oldalkertben:

a) kerti építmény (lásd fogalommagyarázat);

b) a terepszintnél 0,5 m-nél nem magasabbra kiemelkedő, lefedés nélküli terasz;

c) közműbecsatlakozás építménye;

d) terepszint alatti háztartási tüzelőanyag tároló;

e) zárt szennyvíztároló;

f) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

(5) Az 5 m-nél kisebb előkertben csak:

a) közműbecsatlakozás építménye;

b) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

(6) Azokban az építési övezetekben, ahol az övezet előírásai ezt külön nem tiltják, több főépület is engedélyezhető, illetve melléképület építhető.

(7) A beépítésre szánt területeken a gépkocsik tárolását a Szabályozási terven jelölt helyeken, valamint a telken belül kell megoldani.

Beépítési mód, építési hely

7. § (1) A település területén az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi:

a) O oldalhatáron álló,

b) SZ szabadon álló.

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala:

a) az északi telekhatár;

b) észak-nyugati telekhatár;

c) észak-keleti telekhatár;

d) a már túlnyomó részben beépített utca esetében a kialakult telekhatár, s így foghíjbeépítés esetén ikres jellegű beépítés is kialakulhat.

(3) Az egyes beépítési módok esetében alkalmazható épület elhelyezés az 1. számú függelékben foglaltak szerint lehetséges.

(4) Saroktelek beépítési módja:

a) szabadon álló beépítési mód esetén: szabadon álló,

b) oldalhatáron álló beépítés esetén- az utcakép egységessége, a településszerkezet megőrzése érdekében - a telket szabadon állóként is be lehet építeni, úgy, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon.

(5) Az előkert, amely egyben beépítési vonal is:

a) túlnyomórészt beépített telektömb esetén: a tömb érintett utcaszakaszán kialakult állapothoz igazodó kell legyen.

b) Új beépítés esetén:

- lakóterület esetében: 5 m;

- külterületi gazdasági terület esetében: legalább 10 m;

- belterületi gazdasági terület esetében: legalább 5 m;

- egyéb esetben: legalább 5 m.

(6) Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert mérete 5,0 m, s az épület helye az így kijelölhető építési helyen belül szabadon megválasztható.

(7) Az oldalkert és hátsókert:

a) az OTÉK szerinti, ha a Szabályozási terv másként nem jelöli.

II. Fejezet

Különleges rendelkezések a településkép alakítására, az épített és a természeti környezet védelmére

Művi értékvédelem

8. § (1) Csárdaszállás területén országos védelem alatt álló, vagy országos védelemre javasolható épület, építmény nincsen.

(2) A településen a 2. számú melléklet 1. pontja szerinti épületek, építmények részesülnek helyi védelemben.

(3) Helyi védett épület törlése és felvétele, e rendelet 2.§ (3) bekezdése alapján a rendelet módosítása nélkül okl. építészmérnök szakvéleménye alapján is elvégezhető.

(4) A helyi védett épületek (bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés…stb.) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők. Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén az Örökségvédelmi hatástanulmány iránymutatásai szerint kell eljárni.

(5) Helyi védett épület bontása csak indokolt esetben - életveszély-elhárítás - lehetséges, bontás előtt a helyi védett ingatlant törölni kell a védett épületek listájáról.

(6) Helyi védett épület bontása indokoltságának megállapításához a bontási engedélyhez építészeti szakvélemény csatolása szükséges.

Általános építészeti előírások

9. § (1) Csárdaszállás területén az építési engedélyezés során kizárólag az anyaghasználatában, megjelenésében és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építésére adható ki engedély.

(2) Az engedélyezés során vizsgálni kell:

a) az épület szerkezetét, a felhasznált anyagokat, az épület tömegét,

b) a tetőhéjazat anyagát,

c) a nyílászárók anyagát, formáját,

d) a homlokzatképzést,

e) a tetőidom, tetőgerinc formáját, irányát, hajlásszögét.

(3) Csárdaszállás közigazgatási területén két vagy több szintes tetőterű épület nem létesíthető.

(4) A településen legfeljebb alápincézett, földszintes, tetőtérbeépítésű épület építhető.

(5) A település beépítésre szánt területén az építési telek utcai kerítését áttört szerkezetűként kell kialakítani, úgy hogy a tömör felületek aránya nem haladhatja meg a 50 %-ot. Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,50 m lehet. 1,20 m-ig tömör kerítés építhető.

(6) Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t.

(7) A homlokzat-felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie, részbeni felújítások, festések kiegészítését akkor is elő kell írni, ha a homlokzat-felújítás egyébként nem lenne engedélyköteles.

Régészeti területek

10. § (1) Csárdaszállás régészeti területeit a 3. sz. melléklet tartalmazza, az egyes területek a szabályozási terven pontosan lehatároltak.

(2) Régészeti érintettség esetén a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni, amely nyilvántartott régészeti lelőhelyeken a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.

(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken történő földmunkával járó beruházások alkalmával a szükséges régészeti szakmunka mértékét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal esetenként, egyedileg, szakhatósági állásfoglalásban határozza meg. A földmunkával járó tevékenységet csak a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalásában megfogalmazott feltételek teljesülése esetén szabad elkezdeni.

(4) Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

(5) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

(6) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

(7) Nyilvántartott régészeti lelőhelyen csak indokolt esetben lehet mélyszántást, késezést végezni, illetve intenzív mezőgazdasági munkálatokat végezni nem lehet.

(8) A régészeti értékek bemutatása céljából tanösvényt és régészeti bemutatóhelyet jelöl a terv.

Reklám, hirdetőtábla

11. § (1) Csárdaszállás teljes területén 1 m2t meghaladó méretű cégér(ek), reklámhordozó(k) és hirdetőtáblá(k) reklámfelirat és fényreklám csak építési engedély alapján létesíthető. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, hirdetmények, melyek az arra állandósított és engedélyezett hirdető-berendezéseken helyezhetők el.

Közterületek, közterek kialakítása

12. § (1) Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.

(2) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha

a) a közterületen kívüli építmények előírásosan megközelíthetők,

b) a gyalogossáv minimum 1,5 méter szélességét nem csökkenti,

c) a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem akadályozza,

d) a közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza,

e) a járművezetők kilátását és a közutak forgalmát nem veszélyezteti.

(3) Közterületen pavilon, árusító fülke csak építési hatósági engedély alapján helyezhető el.

(4) Önálló építmények, köztárgyak (óra, zászlórúd, szobor stb.) csak építési hatósági engedély alapján helyezhetők el.

(5) A telek helyrajzi számát, illetőleg az épület házszámát a közterületről illetőleg a magánútról jól látható módon fel kell tüntetni. A táblák kihelyezésének kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli. Az önkormányzat az erről szóló külön rendelete alapján a házszámtáblák egységes kialakítását írhatja elő.

Táji és természeti értékek védelme

13. § (1) Az országos és helyi jelentőségű védett természeti területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) A gyep, erdő és nádas területeket érintő művelési ágváltoztatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni a területileg illetékes természetvédelmi szakhatóságot, erdő területek esetében, emellett az Állami Erdészeti Szolgálatot is.

(3) Az élővilág (flóra, fauna) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti. A Csárdaszállás igazgatási területén lévő élővilágot, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel óvni kell.

(4) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.

(5) A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a település közterületein és közcélú zöldfelületein (parkok, erdők, fasorok) élő fát kivágni csak fakivágási engedély alapján szabad.

(6) Amennyiben a pótlandó fák a fakivágás által érintett ingatlanon nem helyezhetők el, vagy csak részben helyezhetők el hely hiányában vagy egyéb okból, úgy a pótlást az illetékes hatóság által a fakivágási engedélyben meghatározott egyéb módon kell elvégezni. A pótlás költsége a fakivágást kezdeményezőt terheli.

(7) Újonnan létesülő és kialakuló közterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó fasor telepítendő. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.

(8) Belterületen új közutak, utcák kialakításánál a tervezett fasort a műszaki átadásig el kell telepíteni. Az utcai fasorok telepítéséhez, az utca egyéb műszaki kialakítását figyelembe véve (légvezeték, közvilágítás), a területen őshonosan élő fás növényzet alkalmazható.

(9) Külterületen, beépítésre nem szánt területen, a szerkezeti jelentőségű utak, vízfolyások mellé fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat, galéria növényzetet fel kell újítani.

(10) A közterületek, közparkok fásításánál, út menti fasorok telepítésénél elsősorban lombos, a tájra jellemző, honos fafajok telepítendők. A gyorsan öregedő, könnyen törő, illetve szemetelő vagy allergiakeltő fafajok telepítése tilos.

(11) A mezőgazdasági területeken történő művelési ágakon belüli változtatást be kell jelenteni a földhivatalnak.

Országos jelentőségű természetvédelmi területek és értékek

14. § (1) A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó védett területek a Szabályozási terven kerültek jelölésre.

(2) A Körös-Maros Nemzeti Park területeire az országos előírások az irányadók.

(3) A N2000 területek felsorolását az 4. sz. melléklet (1) bekezdése tartalmazza.

(4) Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó területek felsorolását az 4. sz. melléklet

(2) bekezdése tartalmazza.

(5) Ökológiai hálózat, Natura 2000 hálózat, valamint a természeti területeken, a vonatkozó jogszabályok előírásai a mérvadóak. Tájhasználat, művelési ágváltoztatás, építmény-elhelyezés csak a területileg illetékes természetvédelmi szakhatóság egyeztetésével történhet.

(6) Természeti területen

a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

b) szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

c) csak olyan gazdasági célú hasznosítás, környezeti igénybevétel, gazdálkodás történhet, amely a terület biológiai sokféleségét fenntartja.

d) természetes vagy természetközeli erdők, gyepek (rét, legelő) nádasok, vizes élőhelyek nem szüntethetők meg.

e) új építmény, létesítmény csak a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül helyezhető el.

f) adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.

(7) A 4. sz. melléklet (3) bekezdése szerinti kunhalom országos jelentőségű védett természeti emlék, ezért a hatályos természetvédelmi törvény és rendeletei vonatkoznak kezelésére.

(8) A kunhalmok 100 m-es körzetén belül, annak állapotát, fennmaradását veszélyeztető tereprendezési tevékenységet folytatni tilos.

(9) A kunhalmok keletkezéskori környezeti állapotát, gyepes megjelenését amennyiben lehetséges, helyre kell állítani.

Környezetvédelem

15. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést,

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) A védőterületen (védőövezet, védősáv területén) belül épület, építmény csak az illetékes szakhatóság(ok) hozzájárulásával létesíthető. A beépíthetőség feltételeit az építésügyi hatóság állapítja meg a káros hatás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes szakhatóságok véleménye alapján. A káros hatású tevékenység nem közelítheti meg a már kialakult más rendeltetésű övezeteket a védőtávolságnál jobban.

(3) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.

(4) A gazdasági-, különleges-, közlekedési- és közműterület övezeteinek területén új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek a telek határán teljesülniük kell;

(5) A területen a 10 férőhelyet elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(6) A rombolt és szennyezett felszínű területeket, a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően, rekultivációs terv alapján kell helyreállítani és elsősorban zöldfelületként újrahasznosítani.

(7) Nagy- és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó, intézmény és üdülő funkciójú épülettől 15 m-nél, kishaszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni.

(8) Lakóterületen állattartó építmény élelmiszertároló, -feldolgozó és -forgalmazó létesítményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.

(9) Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

16. § (1) A beépítésre szánt területeken új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvizek törvényben előírt módon történő kezelése megoldott és biztosított. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők, oda kizárólag a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 1. sz. melléklet I. részében megállapított határértékeknek

megfelelő szennyvizek vezethetők.

(2) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, illetve a felszín alatti vizek, illetve a talaj állapotát szennyezik.

(3) A felszíni és felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében, veszélyes hulladékot, növényvédőszert, műtrágyát, útsózási anyagot kizárólag engedélyezett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóedényben lehet elhelyezni.

(4) Állattartó épület felszíni vizek partélétől számított 200 méteren belül nem létesíthető.

(5) Kisvízfolyások, árkok rendszeres karbantartásáról, medrük tisztításáról a tulajdonosnak folyamatosan gondoskodni kell. Rendszeres karbantartás elmulasztása esetén az Önkormányzat köteles a tisztítást elvégezni, amelynek költsége a terület tulajdonosát terheli.

(6) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (ligetes fás társulások, gyepek) védelmét vízgazdálkodási övezet keretein belül kell biztosítani.

A levegő védelme

17. § (1) A településre az általánosan érvényes levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak.

(2) A területen csak olyan létesítmények, technológiák helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

(3) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek közigazgatási területen csak az állattartási rendeletben előírt és rögzített módon folytathatók.

A termőföld védelme

18. § (1) A termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételes esetben lehet felhasználni. A 30AK-nál jobb minőségű termőföld csak különösen indokolt esetben - helyhez kötött beruházás céljára - vehető igénybe. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell kijelölni.

(2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése, illetve a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell, amelynek ellenőrzése az építési és talajvédelmi hatóság feladata.

(3) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(4) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során használható, minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(5) Kommunális szennyvíz, szennyvíziszap, egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezése tilos.

(6) Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése a közigazgatási területen nem engedélyezhető.

(7) A település területén tilos a szennyvizeket közvetlenül a talajba juttatni.

(8) Minden területen az erózióveszély mértékének megfelelő tevékenység végezhető, törekedve arra, hogy a tevékenység hatására az a lehető legkisebb mértékre csökkenjen.

(9) A területen csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. Vízfolyásokba állattartásból származó hígtrágya, szerves és műtrágya, valamint növényvédő szer csurgalékvize nem kerülhet.

(10) A mezőgazdasági területeken történő művelési ágakon belüli változtatást be kell jelenteni a földhivatalnak.

Hulladékártalmatlanítás és elhelyezés

19. § (1) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetve más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

(2) A hulladék gyűjtése, tárolása csak a környezet veszélyeztetését kizáró módon, zárt térben vagy zárt gyűjtőedényben történhet.

(3) A település területén tilos közterületen építési vagy egyéb kommunális hulladék elhelyezése. Magánterületen történő végleges elhelyezés csak a hatóságok engedélyével történhet.

(4) A település területén új hulladéklerakó, vagy hulladékártalmatlanító nem létesíthető.

(5) Szilárd vagy folyékony hulladék a település közigazgatási területére más területekről nem hozható be tárolás illetve ártalmatlanítás céljából, kivéve újrahasznosítás esetén.

(6) A település területén tilos közterületen építési vagy egyéb kommunális hulladék elhelyezése. Magánterületen történő végleges elhelyezés csak a hatóságok engedélyével történhet.

(7) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(8) A veszélyes hulladék átmeneti tárolása, a vonatkozó jogszabályok szerint, a talaj, a talajvíz, illetve a levegő szennyezése nélkül, zárt térben történhet.

(9) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, kommunális hulladéklerakó telep, hígtrágyás technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem létesíthető.

(10) A hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási, technológiai, gazdasági lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni.

(11) Az illegális hulladéklerakók felszámolandók, területük rekultiválandó.

(12) A felhagyott hulladéklerakó területét (223/2 hrsz) a szakhatóság előírásainak megfelelően rekultivációs terv(lásd: fogalommagyarázat) alapján rekultiválni kell. A területen épület, építmény nem helyezhető el. A rekultiváció elvégzéséig a terület elzárását, veszélyességének megjelenítését biztosítani kell.

(13) Az állattartásból keletkezett hulladékokat kivételes gondossággal kell kezelni, hogy a környezetre semminemű káros hatással ne legyenek. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok elszállításáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia.

(14) Állati tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti.

(15) A település közigazgatási területén dögkonténer a belterület határától legalább 500,0 m es védőtávolság biztosításával létesíthető.

(16) A csatornahálózat kiépüléséig csak zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető.

(17) A szennyvízcsatorna kiépülését követően kötelezni kell az ingatlantulajdonosokat a rákötésre. A meglévő zárt gyűjtőket, és az egyedi szennyvízkezelési megoldásokat a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakoztatása után fel kell számolni.

A zaj elleni védelem

20. § (1) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben a lakóterületre meghatározott határértéket nem haladhatja meg.

(2) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. (Zajvédelmi szempontból - a közlekedésből származó - megengedett A-hangnyomásszint a települési utak mentén nappal 55dB, éjjel 45 dB, egyéb lakóterületeken 50/40 dB.)

(3) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(4) A zaj- és rezgésvédelmi övezeti előírások megtartásáról az építési engedély kérelmében a kérelmezőnek nyilatkoznia kell.

Geológiai előírások

21. § (1) Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken a felszíni vizek akadálytalan eróziómentes elvezetése biztosított legyen.

(2) A mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken (vízfolyások, tavak mederközeli területe) építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.

Tűzvédelem

22. § (1) A törvényi rendelkezés szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, a jogi és magán jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodni kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint kell biztosítani.

(2) A településen a mértékadó tűzszakasz nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitással ellátható terület.

(3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

(4) Utak tekintetében a tűzvédelemre a 48.§ /23,24/ előírások vonatkoznak.

(5) Tüzivíz-ellátás tekintetében a 50. §. előírásai az irányadóak.

Védőterületek, védőtávolságok

23. § (1) A település igazgatási területén találhatók olyan létesítmények, amelyek a környezetükre káros hatást gyakorolnak. Ahhoz, hogy a környezetre gyakorolt káros hatások az országos előírásokban megengedett határértékeket ne haladják meg, a létesítményekhez védőterületek, védőtávolságok kijelölése szükséges.

(2) Csárdaszállás területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

a) közlekedési területek,

b) közművek, közműlétesítmények,

c) temető,

e) ipari gazdasági létesítmények,

(3) A közlekedési területek védőtávolságait e rendelet 48. § tartalmazza. A védőtávolságokon belül épület csak a szakági jogszabályokban előírt feltételek szerint, illetve ezek hiányában a Közlekedési Felügyelet eseti előírása szerint helyezhető el.

(4) A közművek, közműlétesítmények és e rendelet 2 számú függelékben és az ágazati előírásokban rögzített védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(5) A temető telkétől megtartandó védőtávolság 30m. A védőtávolságon belül új épület, építmény nem helyezhető el, állattartó tevékenység nem folytatható, vízkivételi hely nem létesíthető, valamint étkezési célra történő növénytermesztés, illetve a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható. Meglévő épület esetén az épület felújítható - amennyiben az építési övezet egyéb előírásait kielégíti - meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, alapterülete bővíthető, tetőtere beépíthető, de új épület nem helyezhető el.

(6) Az ipari gazdasági-agráripari övezet védőterületen (védőövezet, védősáv területén) belül épület, építmény csak az illetékes szakhatóság(ok) hozzájárulásával létesíthető. A beépíthetőség feltételeit az építésügyi hatóság állapítja meg a káros hatás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes szakhatóságok véleménye alapján. A káros hatású tevékenység nem közelítheti meg a már kialakult más rendeltetésű övezeteket a védőtávolságnál jobban.

III. Fejezet

Területfelhasználás

Beépítésre szánt terület

24. § (1) Csárdaszállás területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

a) Kertvárosias lakóterület (Lke)

b) Falusias lakóterület (Lf)

c) Településközpont vegyes terület (Vt)

d) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

e) Ipari gazdasági terület - agráripari terület (Gip-a)

f) Ipari gazdasági terület - ipari terület (Gip-i)

g) Különleges területek

- sportterület (K-sp)

- temető (K-t)

- vasútállomás területe (K-vá)

- vízi turisztikai/vízgazdálkodás létesítményeinek területe (K-Vt/Vg)

- régészeti bemutatóhely (K-R)

Kertvárosias lakóterület

25. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. § (2) bekezdésében felsoroltak közül önálló épületként elhelyezhető:

a) legfeljebb négylakásos lakóépület;

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület.

(3) Kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13.§ (3) bekezdésében felsorolt kivételesen elhelyezhető épületek közül, az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása esetén elhelyezhető:

a) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény;

(4) Kertvárosias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

a) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény;

b) üzemanyagtöltő állomás;

c) egyéb gazdasági építmény.

(5) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési
övezeti
jele
Beépítés
módja
Kialakítható
legkisebb
területe
(m²)
Kialakítható
legkisebb
telekszélessége
(m)
Legnagyobb
megengedhető
beépítettsége
(%)
Építmények
legnagyobb
építménymagassága
(m)
Minimális
zöldfelületi
aránya (%)
Megengedett
legnagyobb
szintterületi
mutató
Lke1 SZ 3000 36 20 7,5 50 0,6

SZ - szabadonálló beépítés

(6) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, az 5. § /11-13/ bekezdések figyelembevételével.

(7) Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést.

(8) Az építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

a) járműtároló;

b) háztartással kapcsolatos tárolóépület;

c) barkács műhely;

d) műterem;

e) a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye;

f) a telken folyó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei;

g) kereskedelmi-, szolgáltató épület helyezhető el.

(9) Kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy;

b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, legfeljebb 1

m²);

c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék

céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra

emelkedő lefedés nélküli terasz);

d) kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, épített tűzrakóhely;

e) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes

vetülettel;

f) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;

g) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő;

h) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

(10) Az övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi.

Falusias lakóterület

26. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági épületek is elhelyezhetők.

(2) Falusias lakóterületen az OTÉK 14.§ (2) bekezdésében felsoroltak közül önálló épületként elhelyezhető:

a) legfeljebb egylakásos lakóépület;

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;

c) szálláshely szolgáltató épület;

d) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

e) kézműipari építmény;

f) sportépítmény.

(3) Falusias lakóterületen az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása esetén önálló főépületként kivételesen elhelyezhető:

g) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;

h) termelő kertészeti építmény.

(4) Falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás.

(5) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési
övezeti
jele
Beépítés
módja
Kialakítható
legkisebb
területe
(m²)
Kialakítható
legkisebb
telekszélessége
(m)
Legnagyobb
megengedhető
beépítettsége
(%)
Építmények
legnagyobb
építménymagassága
(m)
Minimális
zöldfelületi
aránya (%)
Megengedett
legnagyobb
szintterületi
mutató
Lf1 O 1200 16 30 4,5 60 0,5
Lf2 O 1200 20 30 6,0 60 0,5

O - oldalhatáron álló beépítés

SZ - szabadonálló beépítés

(6) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, az 5. § /11-13/ bekezdések figyelembevételével.

(7) Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést.

(8) Az építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

a) járműtároló;

b) háztartással kapcsolatos tárolóépület;

c) barkács műhely;

d) műterem;

e) a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye;

f) a telken folyó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei;

g) kereskedelmi-, szolgáltató épület

(9) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben, önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén lehetséges.

(10) Falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, legfeljebb 1 m2 alapterülettel

c) építési engedély alapján legfeljebb 0,40 m-es mélységű, legfeljebb 2 m2 felületű kirakatszekrény

d) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

e) kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor (amennyiben nem utcafrontra építik, épített -tűzrakóhely,

f) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

g) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem.

h) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

i) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna, zászlótartó oszlop.

(11) Az övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi. Az állattartási rendelet megalkotásáig állattartó épület elhelyezhető.

(12) Az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m² bruttó szintterületű lehet.

(13) A Szabályozási terven a telek be nem építhető részeként jelölt területen fóliás technológiájú kertészeti építményeken kívül más épület, építmény nem helyezhető el, a terület házikertként (lásd: fogalommagyarázat) hasznosítandó.

(14) A Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részét figyelembe kell venni. Kizárólag a telkek utcafronttól számított 50 m mély telekrésze építhető be. A beépítési %, és minimális zöldfelület megállapításakor a telek be nem építhető részét figyelmen kívül kell hagyni.

Településközpont vegyes terület

27. § (1) A településközpont vegyes terület a Szabályozási terven Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Településközpont vegyes területen az OTÉK 16.§ (2) bekezdésben felsoroltak közül önálló épületként elhelyezhető:

a) legfeljebb kétlakásos lakóépület;

b) igazgatási épület;

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;

d) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület;

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

f) sportépítmény;

g) továbbá hulladékudvar.

(3) Településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás;

b) parkolóház;

c) önálló főépületként egyéb gazdasági építmény;

d) önálló főépületként termelő kertészeti építmény;

e) állattartó épület.

(4) A településközpont vegyes építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési
övezeti
jele
Beépítés
módja
Kialakítható
legkisebb
területe
(m²)
Kialakítható
legkisebb
telekszélessége
(m)
Legnagyobb
megengedhető
beépítettsége
(%)
Építmények
legnagyobb
építménymagassága
(m)
Minimális
zöldfelületi
aránya (%)
Megengedett
legnagyobb
szintterületi
mutató
Vt1 O 2000 16 30 6,0 50 0,7
Vt2 O 1500 16 30 4,5 50 0,5
Vt3 SZ 2000 36 30 6,0 50 0,7
Vt4 SZ 2000 50 20 6,0* 60 0,5

O - oldalhatáron álló beépítés

SZ - szabadonálló beépítés

* - lásd (9) bekezdés

(5) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, az 5. § /11-13/ bekezdések figyelembevételével.

(6) Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető, amennyiben legalább az egyik közfunkciót lát el.

(7) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:

a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;

b) terepszint alatt (támfalgarázs is).

történhet.

(8) Településközpont vegyes területen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy;

b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, legfeljebb 1 m2);

c) építési engedély alapján legfeljebb 0,40 m-es mélységgel, legfeljebb 2m2 felületű kirakatszekrény;

d) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz);

e) kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, épített tűzrakóhely;

f) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel;

g) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.

(9) Az építési övezet területén templom építése esetén az építési övezetben előírt legnagyobb építménymagasság + 3-m-rel túlléphető.

(10) Az építési övezetben elhelyezhető kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg a 1000 m2-t.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

28. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek lehelyezésére szolgál.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19.§ (2) bekezdésben felsoroltak közül önálló épületként elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület;

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb kétlakásos lakóépület;

c) igazgatási, egyéb irodaépület;

d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19.§ (3) bekezdésében felsorolt kivételesen elhelyezhető épületek közül, az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása esetén elhelyezhető:

a) egyéb közösségi, szórakoztató épület;

b) üzemanyagtöltő állomás;

c) sportépítmény.

(4) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen sem helyezhető el:

a) parkolóház.

(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési
övezeti
jele
Beépítés
módja
Kialakítható
legkisebb
területe
(m²)
Kialakítható
legkisebb
telekszélessége
(m)
Legnagyobb
megengedhető
beépítettsége
(%)
Építmények
legnagyobb
építménymagassága
(m)
Minimális
zöldfelületi
aránya (%)
Megengedett
legnagyobb
szintterületi
mutató
Gksz1 SZ 2000 30 30 4,5 50 1,0
Gksz2 SZ 2000 30 30 6,0 50 1,0
Gksz3 SZ 3000 30 30 9,0* 50 1,0

SZ - szabadonálló beépítés

* - lásd (8) bekezdés

(6) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, az 5. § (11)-(13) bekezdések figyelembevételével. A külterületen lévő Gksz övezet telkei részleges közművesítettség esetén is beépíthetők.

(7) Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

(8) Gazdasági épület építése esetén ha az alkalmazott technológia nagyobb építmény magasságot követel meg az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság legfeljebb 3 méterrel túlléphető.

(9) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen épület csak a telekhatártól 5 m-re helyezhető el.

(10) A Gksz 3 jelü övezetben új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását a 5. § (6), (7) bekezdésekben foglaltak szerint elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze.

(11) A Gksz3jelű övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül - a szabályozási terven jelölt helyen - a telekhatárok mentén min. 5 m-es sávban többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező.

(12) A Gksz 1 jelű övezetben a meglévő lakóépületek az övezet paramétereinek betartásával felújíthatók, bővíthetők, újjáépíthetők.

Ipari gazdasági terület

29. § (1) Ipari gazdasági terület, a Szabályozási Terven Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység, amely olyan gazdasági tevékenységű célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el.

(2) Az ipari gazdasági területen az építmények elhelyezése és használata szerint az alábbi területekre osztható:

a) Jelentős mértékű zavaró hatású terület

- agráripari terület;

- ipari terület.

Ipari gazdasági terület - agráripari terület

30. § (1) Az ipari gazdasági terület agráripari terület, a Szabályozási terven Gip-A jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a nagyüzemi állattartást szolgáló állattartó majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Ipari gazdasági terület agráripari területen az OTÉK 20. § alapján önálló épületként elhelyezhető:

a) nagyüzemi állattartó épület és kiszolgáló épületei;

b) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló szociális épület;

c) egyéb mezőgazdasági üzemi létesítmények;

d) egyéb ipari épület;

e) igazgatási és egyéb irodaépület.

(3) Ipari gazdasági terület agráripari területen kivételesen elhelyezhető:

a) üzemanyagtöltő állomás.

b) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

(4) Ipari gazdasági terület agráripari területen kivételesen sem helyezhető el:

a) parkolóház,

b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(5) Az ipari gazdasági terület agráripari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési
övezeti
jele
Beépítés
módja
Kialakítható
legkisebb
területe
(m²)
Kialakítható
legkisebb
telekszélessége
(m)
Legnagyobb
megengedhető
beépítettsége
(%)
Építmények
legnagyobb
építménymagassága
(m)
Minimális
zöldfelületi
aránya (%)
Megengedett
legnagyobb
szintterületi
mutató
Gip-A SZ 10.000 60 30 7,5* 40 0,6

SZ - szabadonálló beépítés

* - lásd (8) bekezdés

(6) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(7) Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

(8) Ha az alkalmazott technológia nagyobb építménymagasságot követel meg az övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság 3 méterrel túlléphető.

(9) Ipari gazdasági terület agráripari területen épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el.

(10) Az építési övezetben a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély ennek meglétekor adható ki.

(11) A minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén legalább 10 m-es sávban többszintű növényzet (gyep-, fa- és cserjeszint) telepítése kötelező.

(12) A Gksz 3 jelü övezetben új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását a 5. § (6), (7) bekezdésekben foglaltak szerint elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze.

Ipari gazdasági terület - ipari terület

31. § (1) Az ipari gazdasági terület ipari terület, a Szabályozási terven Gip-I jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban jelentős környezeti hatással járó ipari létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Ipari gazdasági terület ipari területen az OTÉK 20. § alapján önálló épületként elhelyezhető:

a) ipari tevékenységi célú épületek;

b) üzemanyagtöltő állomás.

(3) Ipari gazdasági terület ipari területen kivételesen elhelyezhető:

a) igazgatási és egyéb irodaépület;

b) egyéb mezőgazdasági üzemi létesítmény.

(4) Ipari gazdasági terület ipari területen kivételesen sem helyezhető el:

a) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;

b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

c) parkolóház.

(5) Az ipari gazdasági terület ipari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési
övezeti
jele
Beépítés
módja
Kialakítható
legkisebb
területe
(m²)
Kialakítható
legkisebb
telekszélessége
(m)
Legnagyobb
megengedhető
beépítettsége
(%)
Építmények
legnagyobb
építménymagassága
(m)
Minimális
zöldfelületi
aránya (%)
Megengedett
legnagyobb
szintterületi
mutató
Gip-I SZ 5.000 50 30 6,0* 40 1,5

SZ - szabadonálló beépítés

* - lásd (8) bekezdés

(6) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, az 5. § (11)-(13) bekezdések figyelembevételével.

(7) Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

(8) Ha az alkalmazott technológia nagyobb építménymagasságot követel meg az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság 3 méterrel túlléphető.

(9) Ipari gazdasági terület ipari területen épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el.

(10) Az építési övezet területén jelenleg is meglévő lakóépületek, saját telken - annak méretétől függetlenül - felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők, s új lakóépület nem építhető.

(11) Az építési övezetben a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély kizárólag ennek meglétekor adható ki.

(12) Belterületen lévő ipari gazdasági területen új épület építése csak akkor engedélyezhető, ha a megközelítését szolgáló lakóterületeket elkerülő külterületi út megépül.

(13) A Gksz 3 jelü övezetben új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását a 5. § (6) , (7) bekezdésekben foglaltak szerint elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze.

Különleges területek

32. § (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

a) sportterület (K-Sp)

b) temető (K-T)

c) vasútállomás (K-Vá)

d) vízi turisztikai/vízgazdálkodás létesítményeinek területe (K-Vt/Vg)

e) Régészeti bemutatóhely (K-R)

(2) A különleges területen önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem megengedett.

Sportterület

33. § (1) Különleges terület sportterület a Szabályozási Terven K-Sp jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A sportlétesítmények területén

a) sport építmények;

b) sport építmények kiszolgáló létesítményei;

c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

(3) Különleges terület sportterületen lakóépület kivételesen sem helyezhető el.

(4) A különleges terület sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési
övezeti
jele
Beépítés
módja
Kialakítható
legkisebb
területe
(m²)
Kialakítható
legkisebb
telekszélessége
(m)
Legnagyobb
megengedhető
beépítettsége
(%)
Építmények
legnagyobb
építménymagassága
(m)
Minimális
zöldfelületi
aránya (%)
Megengedett
legnagyobb
szintterületi
mutató
K-Sp SZ 20.000 K 15 6,0 70 0,15

SZ - szabadonálló beépítés

(5) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, az 5. § (11)-(13) bekezdések figyelembevételével.

(6) Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.

(7) Új sportépület létesítése esetén a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

(8) Az építési övezet területén sportcsarnok építése esetén a megengedhető legnagyobb építménymagasság az építési övezetben előírt legnagyobb építménymagasság + 6-m-rel túlléphető.

Temető területe

34. § (1) Különleges terület temető terület a Szabályozási terven K-T jellel szabályozott

területfelhasználási egység, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s

azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges terület temető terület építési övezeteit, valamint az azokban

betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell

meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési
övezeti
jele
Beépítés
módja
Kialakítható
legkisebb
területe
(m²)
Kialakítható
legkisebb
telekszélessége
(m)
Legnagyobb
megengedhető
beépítettsége
(%)
Építmények
legnagyobb
építménymagassága
(m)
Minimális
zöldfelületi
aránya (%)
Megengedett
legnagyobb
szintterületi
mutató
K-t SZ 10.000 K 10 4,5 70 0,15

SZ - szabadonálló beépítés

K - kialakult állapot (lásd: fogalommagyarázat)

(3) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(4) Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.

(5) A temetők körül min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.

Vasútállomás terület

35.§ (1) Különleges terület vasútállomás terület a Szabályozási terven K-Vá jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban vasútállomás és egyéb, a vasút üzemelésével összefüggő gazdasági és intézményi funkciók elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület vasútállomás területen kizárólag:

a) vasútállomás épületei;

b) a területet használók - utazóközönség - ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények;

c) vasútállomás gazdasági és irodai kiszolgáló létesítményei;

d) szolgálati lakások legfeljebb 2 egységig helyezhetők el.

(3) A különleges terület vasútállomás terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési
övezeti
jele
Beépítés
módja
Kialakítható
legkisebb
területe
(m²)
Kialakítható
legkisebb
telekszélessége
(m)
Legnagyobb
megengedhető
beépítettsége
(%)
Építmények
legnagyobb
építménymagassága
(m)
Minimális
zöldfelületi
aránya (%)
Megengedett
legnagyobb
szintterületi
mutató
K-Vá SZ 5.000 K 30 6,0 50 0,6

K - kialakult állapot

(4) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, az 5. § /11-13/ bekezdések figyelembevételével.

(5) Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.

Vízi turisztikai/Vízgazdálkodás létesítménye terület

36. § (1) Különleges terület vízi turisztikai/vízgazdálkodás létesítménye terület a Szabályozási terven K-Vt/Vg jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban turisztikai épületek és a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén kizárólag:

a) vízgazdálkodási létesítmények;

b) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények;

c) szállásadó létesítmények;

d) szolgálati lakások legfeljebb 2 egységig helyezhetők el.

(3) A különleges terület vízi turisztikai/vízgazdálkodás létesítménye terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési
övezeti
jele
Beépítés
módja
Kialakítható
legkisebb
területe
(m²)
Kialakítható
legkisebb
telekszélessége
(m)
Legnagyobb
megengedhető
beépítettsége
(%)
Építmények
legnagyobb
építménymagassága
(m)
Minimális
zöldfelületi
aránya (%)
Megengedett
legnagyobb
szintterületi
mutató
K-Vt/Vg SZ 2.000 K 20 4,5 50 0,6

K - kialakult állapot

(4) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(5) Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.

Régészeti bemutatóhely

37. § (1) Különleges terület régészeti bemutatóhely a Szabályozási terven K-R jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban régészeti értékek bemutatását szolgáló építmények, épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén kizárólag:

a) a bemutatást kiszolgáló létesítmények;

b) igazgatási, kutatási létesítmények;

c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények

helyezhetők el.

(3) A különleges terület régészeti bemutatóhely építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési
övezeti
jele
Beépítés
módja
Kialakítható
legkisebb
területe
(m²)
Kialakítható
legkisebb
telekszélessége
(m)
Legnagyobb
megengedhető
beépítettsége
(%)
Építmények
legnagyobb
építménymagassága
(m)
Minimális
zöldfelületi
aránya (%)
Megengedett
legnagyobb
szintterületi
mutató
K-R SZ 40.000 300 15 4,5 50 0,6

K - kialakult állapot

(4) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(5) Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.

Beépítésre nem szánt területek

38. § (1) Csárdaszállás területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

a) Zöldterület (Zkp)

b) Erdőterületek:

Védelmi (védett és védőerdő) (Ev)

c) Mezőgazdasági területek:

Általános mezőgazdasági terület - szántó (Má-Sz)

Általános mezőgazdasági terület - gyep, nádas (Má-Gy)

Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

d) Vízgazdálkodási terület:

Vízbázis: (Vb)

Vízfelszín: (Vf)

e) Közlekedési terület:

Közúti (KÖu)

Kötöttpályás (KÖk)

Kerékpárút (Köb)

f) Közműterületek

Zöldterület

39. § (1) Zöldterület (közpark, közkert - (lásd: fogalommagyarázat) a Szabályozási terveken Zkp jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely növényzettel fedett, elsősorban pihenést, kikapcsolódást, játék célját szolgáló közterület.

(2) Zöldterületen az OTÉK 27.§ alapján elhelyezhető

a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény (például: sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér),

b) vendéglátó épület,

c) a terület fenntartásához szükséges épület, építmény és közművek.

(3) A zöldterület legalább 75%-át növényzettel fedetten, több szintben (gyep, cserje, fa) kell kialakítani és fenntartani.

(4) A Zkp jelű zöldterületen az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, 4,5 m-es építménymagassággal helyezhetők el.

(5) Zkp jelű övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények és köztárgyak.

(6) Az övezet területein közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések - gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével - nem helyezhetők el.

(7) A zöldterületek rendeltetésszerű, akadálymentes használatát biztosítani kell.

(8) A település területén található közparkok területe nem csökkenthető, fel nem osztható.

(9) A zöldterületen csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó - betegséget nem okozó - növények telepíthetők.

(10) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el.

(11) Zöldterületen fák kivágása, csonkolása csak szakember által végezhető akkor, ha azt

a) a fák egészségi állapota,

b) balesetveszély elhárítás,

c) vagy közegészségügyi szempontok szükségessé teszik.

(12) A Szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületek területén is a közparkokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy területükön épület nem létesíthető.

Erdőterület

40. § (1) Erdőterület a szabályozási terven E jellel jelölt erdő művelési ágú, és/vagy a Településrendezési terv szerinti erdősítésre kijelölt területek.

(2) Az erdőterületek rendeltetésük szerint

a) Védelmi (védőerdő) (Ev) erdők lehetnek.

(3) Az erdőterületeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként az Állami Erdészeti Szolgálatot is be kell vonni.

(4) Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

(5) Az erdőövezetekbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de igény és lehetőség szerint összevonhatók.

(6) Az erdőövezetekben kerítés csak vadvédelmi vagy természetvédelmi céllal létesíthető.

(7) Erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illeszkedő épületek építhetők.

Erdőterület - védelmi erdők területe

41. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven (Ev) jellel jelölt területek, melyek elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek (talaj, levegő stb.) valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

(2) A védelmi rendeltetésű erdők övezetében épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32. §-ában felsorolt építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdő védelmi rendeltetését nem akadályozzák.

(3) A védelmi rendeltetésű erdők övezetének területén elhelyezhetők az erdőgazdasági műveléshez, vagy közérdekből szükséges infrastruktúra építményei.

(4) Az övezethez tartozó erdőterületek min. 85 %-ban zárt faállománnyal telepítendők be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók.

(5) Védelmi rendeltetésű erdő területén a folyamatos borítottság érdekében az erdőfelújítást természetes felújító módszerekkel (fokozatos felújító vágás, szálalás, szálaló vágás) kell végezni. A tarvágás tilos.

(6) Védelmi rendeltetésű erdő területén korábban kialakított tanya (lásd: fogalommagyarázat) területén meglévő lakóépület, mezőgazdasági hasznosítás gazdasági építménye és terepszint alatti pince felújítható, korszerűsíthető, bővíthető, de új épület nem építhető.

Mezőgazdasági terület

42. § (1) A mezőgazdasági területet a hagyományos mezőgazdasági tájhasználat, a tájkarakter megőrzése, a természeti értékek, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából, valamint a gazdasági és településfejlesztési szempontok érvényesítése érdekében a Településrendezési terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

a) általános mezőgazdasági terület (Má)

b) kertes mezőgazdasági terület (Mk)

(2) Valamennyi mezőgazdasági övezet területén a 720 m²-nél kisebb földrészleten - egyéb rendelkezések hiányában - az épületek és építmények közül csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor helyezhető el.

(3) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés és állattenyésztés, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei, valamint - a továbbiakban meghatározott esetekben - lakóépületek helyezhetők el.

(4) Mezőgazdasági területen erdő, vízfelület, sportolási célú gyep is létesíthető.

(5) Mezőgazdasági területen létesített erdőterületen az erdőterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdő „erdő” területfelhasználásba kerül.

(6) Mezőgazdasági területen lakóépület önállóan nem építhető. A lakóépületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 métert.

(7) Mezőgazdasági területen földszintes gazdasági épület az előírt építménymagasságot meghaladóan legfeljebb 7,5 m építménymagassággal építhető, amennyiben az alkalmazott különleges technológia ezt szükségessé teszi.

(8) Mezőgazdasági területeken kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek, építmények építhetők.

(9) A területen építésre kerülő új épületeket takaró fásítással kell kialakítani.

(10) Mezőgazdasági területen az erózióvédelem, és a helyi klíma javításának érdekében mezővédő erdősávok, fasorok telepítendők a szabályozási terven jelöltek szerint.

(11) Az övezetben a földrészletnek csak a kivett művelési ágú illetve intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, természetes vagy természetbe illő anyag használatával. Egyéb földrészlet nem keríthető le.

(12) Mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke legalább hiányos. Ha a hálózati vízellátás nem megoldható, akkor a vízellátás fúrt kutakról is megoldható. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.

Általános mezőgazdasági terület

43. § (1) Általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven (Má) jellel szabályozott, az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági terület.

(2) Az általános mezőgazdasági területetek építmények elhelyezésének szempontjából

a) általános mezőgazdasági terület - szántó (Má-Sz)

b) általános mezőgazdasági terület - gyep, nádas (Má-Gy)

rendeltetésűek.

Általános mezőgazdasági terület - szántó

44. § (1) A szabályozási terven (Má-Sz) jellel jelölt övezet a nagyüzemi árutermelő gazdálkodásra is alkalmas terület.

(2) Az övezetben a növénytermesztés, a környezetet nem szennyező állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető.

(3) Az Má-Sz jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a) a kialakítható legkisebb telekméret: 5000 m2

b) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 30 m

c) a legkisebb beépíthető telek területe: 100.000 m2 (10 ha)

d) a beépítés módja: szabadonálló

e) legnagyobb beépíthetőség: 3,0%, lakóépület esetén 1,5% (tanyatelek kivételével)

f) legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

g) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 1%

(4) Az övezetben a 720-10.000 m2 közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor és földdel borított pince létesíthető.

(5) Az övezetben az OTÉK 29.§ szerinti birtokközpont (lásd: fogalommagyarázat) alakítható ki abban az esetben, ha az OTÉK 1. számú melléklete 55/A pontja

szerinti „mezőgazdasági birtoktest” bizonyítottan létezik és legalább 40 ha (400.000 m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 10.000 m2, a birtoktest 2%-ának megfelelő nagyságú lehet. A maximális beépítettség 25%.

(6) Birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti.

(7) Mindazokra a telkekre, amelyek a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra kerültek építési tilalmat kell az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni.

(8) A birtokközpont épületegyüttese körül 10 m széles takaró erdősáv létesítendő a kistájra jellemző honos ill. régi kulturfajokkal.

(9) Az övezetben művelés alól kivett, korábban kialakított tanya (lásd fogalommagyarázat) területen lakóépület, mezőgazdasági hasznosítás gazdasági építménye és terepszint alatti pince építhető maximum 3% beépítettséggel,

amelyen belül a lakóépület alapterülete a maximum beépítettség fele lehet.

Általános mezőgazdasági terület - gyep

45. § (1) A szabályozási terven (Má-Gy) jellel jelölt övezet a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés megőrzésére, kialakítására, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Má-Gy övezetben kizárólag a hagyományos legelő-, és a gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó épületek, építmények, valamint a tulajdonos/használó lakása helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

a) A kialakítható legkisebb telekméret 50.000m2 (5 ha),

b) A beépíthető legkisebb telekméret 100.000m2 (10 ha).

c) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 30 m

d) a beépítés módja: szabadonálló

e) A beépítettség mértéke legfeljebb 1,5%

f) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m

(3) Má-Gy övezetben az épületek a helyi hagyományos építészeti stílusnak megfelelő formájúak, anyaghasználatúak, a tájba illeszkedőek lehetnek.

Kertes mezőgazdasági terület

46. § 1(1) A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven (Mk) jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelés, illetve saját ellátást szolgáló, valamint az aktív szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység helyszíne, csak tárolóépület építhető OTÉK 29. § (3) bekezdése szerint.

(2) A kertes mezőgazdasági területen a kertészeti termelést (növénytermesztés), a termékfeldolgozást és a tárolást szolgáló építmények helyezhetők el. Lakóépület nem építhető. Lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.

(3) Az övezetben az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:

22a) az övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 720 m2;

33b) az övezetben gazdasági épülettel beépíthető legkisebb telekméret 720 m2;

c) az övezetben lakóépülettel beépíthető legkisebb telekméret: 6000 m2

d) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 14 m;

e) a beépítés módja: szabadon álló;

f) legnagyobb beépíthetőség: 3%;

g) legnagyobb építménymagasság: 4,5 m;

h) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 1%.

(4) A terület földrészletein az épületeket legalább 5,0 m-es előkerttel és 3,0 m-es oldalkerttel kell elhelyezni.

(5) Az övezet területén telekalakításra, építésre csak akkor adható ki engedély, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető.

(6) A területen fekvő földrészletek csak akkor oszthatók meg, ha

a) a megosztás során 1500 m²-nél kisebb területű földrészletek nem keletkeznek;

b) a megosztás során létrejövő földrészletek megközelítéséhez szükséges közút kialakításáról saját terhükre, a megosztásra kerülő földrészletek tulajdonosai gondoskodnak;

c) a megosztás során nyúlványos földrészlet nem alakul ki.

(7) A terület földrészletein csak drótfonat kerítés, vagy áttört léckerítés építhető, tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem létesíthető. A területen tilos a természetes talajszint 1,0 m-nél nagyobb mértékű megváltoztatása.

(8) A terület földrészletein különálló űrgödrös árnyékszék, vagy WC csak akkor építhető, ha más épület nem épül. WC építése esetén a keletkező szennyvíz elhelyezésére zárt szivárgásmentes szennyvíztárolót kell építeni, és az összegyűjtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell, vagy a szennyvízkezelést házi szennyvíztisztító kis berendezéssel kell megoldani.

(9) Föld feletti gáztartály csak takartan helyezhető el.

Vízgazdálkodási terület

47. § (1) Vízgazdálkodási terület - vízbázis, vízfelület - a szabályozási terven „Vb” illetve „Vf” jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2) A „Vf” jellel szabályozott területfelhasználási egység az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.

(3) A „Vb” jellel jelölt területfelhasználási egység a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.

(4) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. § előírásait kell alkalmazni.

(5) A vízgazdálkodási területeken bármilyen tevékenységet folytatni, illetve építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően szabad.

(6) Vízgazdálkodási területen kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

(7) A vízfolyások, csatornák, árkok karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6,0-6,0 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény nem lehet.

(8) A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül épület nem helyezhető el.

(9) A védőművek (töltések) oldalában tilos minden olyan tevékenység, amely a védőmű állékonyságát veszélyezteti, illetve a meglévő élővilágot megzavarja.

(10) A vízgazdálkodási területeken kiemelt figyelemmel kell lenni a vizek védelmére. A felszíni/felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető tevékenység nem végezhető.

(11) Vízgazdálkodási területen horgászállások csak a Vízügyi Igazgatóság és a Nemzeti Park engedélyével helyezhetők el, kizárólag ideiglenes jelleggel.

(12) A már kialakított, meglévő gátőrházak telkein legfeljebb 5%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal szolgálati lakás, gazdasági épületek és a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények létesíthetők.

Közlekedési területek általános előírásai

48. § (1) Közlekedési terület a szabályozási terven a „KÖ” jellel jelölt területfelhasználási egység, melyhez közlekedést szolgáló területek, közlekedési területek tartoznak.

(2) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

(3) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad.

(4) A magánutak kialakítását telekalakítási terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. Csárdaszállás területén 6, 0 m szélesség alatt magánút nem alakítható

ki. Magánút csak közúti területhez csatlakoztatható, és közlekedési területen létesíthető.

(5) Magánút kialakítása esetén az út- és közműépítési tervek engedélyezési eljárásába

az önkormányzat mellett az érintett szakhatóságokat is be kell vonni.

(6) Az építési (szabályozási) szélességen belül a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

(7) Csárdaszállás területén a közlekedési területek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap szerint kell kialakítani.

(8) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

a) Országos fő utak:

- 46 jelű. út;K. V.-A.

b) Országos mellék utak:

- 4233 jelű. út; K. V.-A.

- 46354 jelű. út; K. V.-A.

c) Települési gyűjtőutak:

- Petőfi Sándor és Kossuth Lajos utca: B.V. c-C,D,

d) Települési kiszolgáló utak: B.VI. d-A,B,C.

(9) 46 jelű országos főút szabályozási szélessége megtartandó. Védőtávolsága 50 - 50 m.

4233 j. országos mellékút szabályozási szélessége megtartandó. Védőtávolsága 50 - 50 m.

46354 j. országos mellékút szabályozási szélessége megtartandó. Védőtávolsága 50- 50 m.

(10) Az országos utak külterületi szakaszai mentén a védőtávolságon belül bármilyenépítmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedésiszakhatóság és a közútkezelő hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet

(11) Az önkormányzati úthálózaton belül gyűjtőúti szerepet tölt be a Kossuth Lajos ésPetőfi Sándor út.

(12) A lakóutak szabályozási szélessége új utca esetén min. 12 m, ill. a szabályozásiterven jelöltek szerint alakítandó ki.

(13) A mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén atengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény, műtárgy nem helyezhető el.

(14) Az egyes övezetek tervezett létesítményeinek parkolási, rakodási igényét az OTÉKelőírásai szerint telken belül kell biztosítani

(15) A közutak védőtávolságán belül építési engedélyt csak a közút kezelőjénekhozzájárulásával szabad megadni.

(16) A külterületi utak mentén min. 8 m tőtávolsággal fasor telepítendő.

(17) Jelenleg is működő intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületekparkolása közterületi parkolóval is megoldható helyi parkolási rendelet alapján.

(18) Meglévő épületek funkcióváltásával létrejövő új parkolási igények esetében,amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag nem megoldható, vagy csak

aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás, helyi parkolási rendeletalapján, közterületen is lehetséges.

(19) A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat különhelyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg.

(20) A parkolási rendelet megalkotásáig parkolóhelyet a telken belül kell biztosítani.

(21) A koncentrált parkolási igények kielégítésére a település területén az alábbihelyeken új parkolók létesítése lett tervezve:

- Sportpálya előtt (127/6 Hrsz) 10 parkoló állás

- Temető mellett (0126/29 Hrsz) 5+5 parkoló állás

(21) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkolóhelyet fásítani kell.Minden megkezdett 4 parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő,környezettűrő, túlkoros lombos fa ültetendő.

(22) A település területén a helyi érdekeltségű és a regionális kerékpárút (Köb)nyomvonala a SZT1, SZT2 jelű szabályozási terveken került kijelölése.

(23) A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, ill.területet kell biztosítani, amely alkalmas tűzoltó gépjárművek nem rendszeres

közlekedésére és működésére.

(24) Az utak burkolatának kialakításakor és a tűzcsapok elhelyezésekor figyelemmelkell lenni, hogy a tűzcsapról a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállásihelyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út

szabadon maradjon.

IV. Fejezet

Közmű területek, közműellátás

Általános előírások

49. § (1) A meglévő és a tervezett, építendő közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- éscsapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint azelektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírásokszerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kellhelyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) aközművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jogbejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzéstcsak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Amár szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak aszolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.(2) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉKelőírásai, a megfelelő ágazati szabványok és előírások mellett a jelen HÉSZ-benrögzített szabályokat is figyelembe kell venni.

(3) Az ágazati előírásokban rögzített védőtávolságokat biztosítani kell. Avédőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, azérintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(4) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve akörnyezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.

(5) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önállóbekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(6) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizekelvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál ameglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű

kiépítéséről is gondoskodni kell.

(7) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé válókiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földbenmaradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(8) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságosterülethasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénélmindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. Abeépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalátés helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetbenkétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(9) A területen tereprendezési és feltárási munkát csak szakhatóságok és az érintettközmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabadvégezni.

(10) A településen építés, vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezéseakkor lehetséges, ha:

a) a központi belterületen, a beépített, illetve beépítésre szánt területekena részleges közműellátás rendelkezésre áll, biztosított a villamos energiaés a vezetékes ivóvíz ellátás, valamint a jelen szabályozás szennyvízre éscsapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek;

b) a külterület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt részén az ÁNTSZáltal is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátásbiztosított, valamint a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízrevonatkozó előírásai teljesülnek.

Vízellátás - tűzvédelem

50. § (1) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszetűvezeték építését engedélyezni nem szabad, a biztonságos tűzvíz ellátásérdekében. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok

elhelyezése kötelező.

(2) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a 26/2005. (V. 28.) BM rendeletben foglaltOrszágos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint biztosítani kell. Ha a közhálózatróla tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése szükséges.Építési engedély kiadása csak a szükséges tüzivíz ellátás biztosításával adható.(3) Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyetbiztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sávszabadon maradjon.

(4) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűlegkell biztosítani.

(5) Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(6) A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m - közúton mért -megközelítési távolságra kell elhelyezni.

(7) A tűzcsapokat egymástól 5,0 m-nél közelebb nem szabad telepíteni.

(8) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében - lehetőség szerint - körvezetékként kell kiépíteni.

(9) Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. (Amennyiben a tervezett kút házivízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja

meg az 500 m3/év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget, illetve az első vízadóréteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a kút

létesítését. Minden egyéb esetben a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és

Vízügyi Felügyelet az engedélyező hatóság.)

(10) A belvízérzékeny területek beépítése csak feltöltés és a felszíni vizek elvezetése

esetén lehetséges.

(11) A település belterületén ki kell építeni a csapadékvízelvezető rendszert.

Szennyvízelvezetés

51. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel akörnyezetet nem szabad szennyezni, ezért:

a) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területéntilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető.

b) Nyílt árokra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba valószennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvízbevezetéseket meg kell szüntetni.

c) A majd csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követő

egy éven belül kötelezni kell az érintett telkeket a közcsatornára valórákötésre. Kivételt tenni csak azoknál a korábban beépítettingatlanoknál lehet, amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása aközcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően, ellenőrzötten vízzáróankivitelezett helyi medencékben történik és a szennyvizekelszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.

d) Beépítésre szánt területen új beépítésre csak akkor adható engedély,ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz veszélymentesen,a környezet károsítása nélkül kivezethetők. A közcsatorna hálózatkivitelezését megelőzően szigorúan vízzáró gyűjtőmedencékbe kell aszennyvizeket összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelöltlerakóhelyre szállíttatni.

e) A beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkezőszennyvizeket ha :

- a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m3-tés a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a településközcsatornázásának kiépítését követően pedig nem közelíti meg aterületet 100 m távolságon belül, akkor a közcsatorna hálózatkiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten, zárt szennyvízgyűjtőmedencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelöltlerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat a területet 100 mtávolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egyéven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.- a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, amajd kiépítendő közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 mtávolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre álltovábbá egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékesszakhatóságok (ÁNTSZ és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és

Vízügyi Felügyelet) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizektisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztítókis berendezés alkalmazása. A kis berendezés védőterület igénye nemnyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztításihatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékesszakhatóság (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és VízügyiFelügyelőség) meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvízmennyisége meghaladja a napi 5 m3-t, de bármelyik illetékesszakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztítókis berendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell várni aközcsatorna csatlakozás lehetőségét, különben addig új építésiengedély nem adható.

(2) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie akommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára valórákötési előírásoknak. A technológiai szennyezettségű vizeket telken belüllétesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kelltisztítani. (Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezéseegyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok (ÁNTSZ, Környezetvédelmi,Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélyének a beszerzése is

szükséges.

Csapadékvíz elvezetés

52. § (1) Csapadékvíz a későbbiekben építendő szennyvízcsatorna hálózatba nemvezethető!

(2) A csapadékvíz elvezetésére:

a) a már beépített területeken a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés azútburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következőrekonstrukciójáig fenntartható. Ezeken a területeken a szilárd burkolatkiépítésével, vagy rekonstrukciójával egyidejűleg kell a felszínivízelvezetést hidraulikailag méretezett elvezetési rendszerrel kiépíteni(Vízelvezetési tanulmányterv készítendő a vízelvezetési módmeghatározására),

b) az új beépítésre szánt területeken célszerű a komfortosabb környezeteteredményező zárt csapadékvíz elvezető rendszert kiépíteni;

c) a beépítésre nem szánt területeken legalább a nyílt árkos csapadékvízelvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét

folyamatos karbantartással kell biztosítani.

(3) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyelhelyezése kötelező.

(4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen avégbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületűberuházás, telekosztás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csakakkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a

befogadóig.

(5) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszint alatt szabad azutcai vízelvezető hálózatba vezetni. Utcai vízelvezetés kiépítésének hiányábanvissza kell vezetni az ereszcsatornával összegyűjtött vizet telken belülre. Aterepszint feletti, közterületre nyúló ereszcsatornákat le kell bontani.(6) Magas talajvíz állásos területen építeni csak talajmechanikai szakvéleményalapján lehet, az abban előírtak szigorú betartásával.

(7) Élővízbe közvetlenül vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelőkezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak betartásával -

lehet.

(8) A vízfolyások partéleitől 6,0-6,0 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3,0-3,0 m-es sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.

(9) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célrahasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót végezni, új vízfelületetlétesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság(Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet) engedélyével szabad.(10) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállítóképességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogyaz víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen.

Gázvezeték hálózatok

53. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezetékcsak földben építhető.

(2) Házi gáznyomásszabályoz az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, aberendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb

homlokzatára szerelhető.

(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

Villamosenergia-hálózatok

54. § (1) A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek,villamos szabad vezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek a felsőbbjogszabályokban, a szabványokban, valamint e rendelet 2. sz. függelékébenrögzített biztonsági övezettel rendelkeznek.

(2) A 20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlenközterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, önálló épület

esetében biztosítani kell a körüljárhatóságot.

(3) A középfeszültségű hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezésimunkái során be kell tartani a vonatkozó (mindenkori hatályos villamos energiSzolgáltatási Törvény, a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletben és a vonatkozószakági Miniszteri rendeletekben, illetve a vonatkozó törvényerejűrendeletekben, rögzített) előírásokat.

(4) A belterületen, a beépítésre szánt területeken új közép-, kisfeszültségű, valamintközvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat célszerűbb föld alattielhelyezéssel építeni. Ha a föld alatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor egyoldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a

vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítástszolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(5) A villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületenbeépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodásiokokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabad vezetékeket és ahírközlési hálózatokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben aközvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(6) Új villamosenergia ingatlan bekötést már csak föld alatti csatlakozás kiépítésévelszabad engedélyezni.

Elektronikus hírközlési hálózatok, létesítmények

55. § (1) A belterületen, a beépítésre szánt területeken vezetékes hírközlési hálózatokatföld alatti elhelyezéssel kell kiépíteni. Ha a föld alatti elhelyezés nem valósíthatómeg, akkor egyoldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamosenergia ellátási éshírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgálólámpafejek is elhelyezhetők.

(2) A hírközlési hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szántterületen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamos energiaelosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabad vezetékeket közös egyoldalioszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is

elhelyezhetőek.

(3) Hálózatbővítést a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy újcsőhálózat/oszlopsor kiépítésével kell megoldani.

(4) A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezésiterület 100%-os ellátását kell szolgálnia.

(5) A tervezett hálózatot a járdák alatt, vagy zöldsávban kell elhelyezni. Ide kelltelepíteni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is.

(6) Nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó épületekközterületi frontján kell elhelyezni.

(7) A 0,4 kV-os villamos hálózattal közös tartószerkezeten való elhelyezést azilletékes áramszolgáltatóval, illetve a helyi Önkormányzattal előzetesenegyeztetni kell.

(8) Mobil távközlésre szolgáló új bázisállomás vagy adótorony a település belterületénnem helyezhető el.

V. Fejezet

A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények

56. § (1) A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények

alkalmazhatók:

a) építésjogi követelmények,

b) helyi közút céljára történő lejegyzés,

c) útépítési és közművesítési hozzájárulás,

d) kártalanítási szabályok.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

57. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell

alkalmazni.

1. sz. melléklet

Fogalommagyarázat

E rendelet alkalmazásában:

1. Beépítettség: a bruttó földszinti alapterület és a telekterület hányadosa

2. Birtokközpont: A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest

alakítható ki. (Mezőgazdasági birtoktest: egy mezőgazdasági

birtokközponthoz tartozó, attól - a közigazgatási egységtől függetlenül -

legfeljebb 20 km-es távolságon belüli, az ingatlannyilvántartásban önálló

helyrajzi számon bejegyzett és azonos családi mezőgazdasági vállalkozás

tagjainak tulajdonában álló termőföldterületek és a működéshez

szükséges üzemi és lakó építmények elhelyezésére szolgáló kivett

területek összessége.) A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a

birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik

telken is kihasználható (birtokközpont).

3. Építési határvonal: a telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét

meghatározó vonalak.

4. Építési vonal: az a hely, ahová az épület homlokvonala kerül, az előkertre

vonatkozó előírások betartásával.

5. Főépület: fő rendeltetés szerinti funkciójú épület.

6. Házikert: a lakótelek szabályozási tervben kertként szabályozott, be nem

építhető része, amelyen elsődlegesen a saját ellátást szolgáló kerti

növények (zöldségfélék, gyümölcs, szőlő) és az állatok takarmányául

szolgáló növények (pl. kukorica) termeszthetők, illetve a lakók pihenését

szolgáló díszkert alakítható ki.

7. Jelentős zavaró hatás: különlegesen veszélyes (pl: tűz-, robbanás-,

fertőző-veszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó tevékenységből eredő hatás

8. Jó mezőgazdálkodási gyakorlat: célja a vizek nitrátszennyezésének

megelőzése, csökkentése oly módon, hogy biztosítani lehessen a növények

optimális tápanyagellátását, valamint a talajok termékenységének

fenntartását, ugyanakkor be kell tartani a trágyázásra, trágyakezelésre,

erózióvédelemre, öntözésre vonatkozó előírásokat.

9. Kialakult telek: a település területén azon tömbbe tartozó telek, ahol a

tömb felosztása már megtörtént, a tömbben található telkek tovább nem

oszthatók. Telekhatárkorrekció a K jel mellett zárójelben jelölt mértékig

lehetséges. Amennyiben a K jel mellett zárójelben szám nem található,

úgy a telekalakítást telekegyesítésen kívül nem végezhető.

10. Közkert: 1ha- nál kisebb területű közcélú zöldterület

11. Közpark: 1 ha- nál nagyobb területű közcélú zöldterület

12. Melléképület: fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület.

13. Nem jelentős zavaró hatás: minden olyan tevékenységből fakadó hatás,

mely a környezetét kevésbé zavarja zajjal, bűzzel, környezetszennyező

kibocsátással, pl.:

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a

használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

- igazgatási, egyéb irodaépület,

- parkolóház, üzemanyagtöltő,

- sportépítmény

- egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,

- egyéb közösségi szórakoztató épület.

14. Nyúlványos (nyeles telek): olyan telek, mely telekmegosztás során jön

létre, úgy hogy a megosztást követően kialakul egy, a közterülettel

továbbra is homlokvonalával kapcsolódó telek (visszamaradó telek) és egy

„hátsó” telek (nyeles telek), mely a közterülethez mindössze egy, min. 3 m

széles teleknyúlvánnyal kapcsolódik.

15. Rekultivációs terv: hulladéklerakók, tájsebek környezetvédelmi

előírásoknak megfelelő felszámolására, tájba illesztésére és további

hasznosítására vonatkozó dokumentáció, amelyet a területileg illetékes

hatóságok számára kell benyújtani.

16. Tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés

(növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos

termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági

épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld

együttese.

17. Tájképvédelmi-tájesztétikai szakvélemény: Okleveles tájépítészmérnök

által készített dokumentáció, mely szakmai szempontok értékelése alapján

megállapítja, hogy az adott meglévő, vagy tervezett objektum

tájesztétikai-tájképvédelmi szempontok alapján a tájban megtartható,

illetve elhelyezhető-e. Amennyiben az objektum megtartható, a

szakvéleménynek megalapozott szakmai szempontok alapján meg kell

határozni, hogy milyen beavatkozások szükségesek a tájba illesztéshez,

illetve a kedvezőtlen hatások milyen módon csökkenthetők.

Az értékelés, tájba illesztés fő szempontjai:

Helykiválasztás, formaválasztás, színválasztás, anyaghasználat,

növényalkalmazás stb.

18. Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület

vagy részben más beépítésre nem szánt terület határolt. ( Építési tv. 2.§,

25. pont.)

A tömb határait jelentheti tehát a közterületi határ (meglévő szabályozási

vonal), a belterülethatár, az igazgatási határ, valamint beépítésre nem

szánt terület határa is.

2. sz. melléklet

Művi értékvédelem

(1) Helyi védelem

Csárdaszállás helyi védettség alatt álló építményei:

Ssz. Cím Hrsz Funkció

1. Felszabadulás út 47/1 Lakóház

2. Felszabadulás út 11 Mázsaház

3. Felszabadulás út 52/3 Harangláb

4. Felszabadulás út 52/3 Szt. János Csárda

5. Vasútállomás 058/17 Vasútállomás épülete

3. sz. melléklet

Régészeti területek

LELŐHELYEK VÉDETTSÉGE

1. Csárdaszállás - Fábiánvára Általános régészeti védettség

2. Csárdaszállás - Baráthalom I. Általános régészeti védettség

3. Csárdaszállás - Baráthalom II. Általános régészeti védettség

4. Csárdaszállás - Baráthalom-dűlő, Majdán-tanya Általános régészeti védettség

5. Csárdaszállás - Baráthalom-dűlő Általános régészeti védettség

6. Csárdaszállás - Baráthalom-dűlő, Filó-tanya I Általános régészeti védettség

7. Csárdaszállás - Baráthalom-dűlő, Filó-tanya II Általános régészeti védettség

8. Csárdaszállás - Félhalom-dűlő Általános régészeti védettség

9. Csárdaszállás - Csernák-Sáli tanyák Általános régészeti védettség

10. Csárdaszállás - Félhalom Általános régészeti védettség

11. Csárdaszállás - Ludvig-tanya Általános régészeti védettség

12. Csárdaszállás - Temetőhalom-dűlő I Általános régészeti védettség

13. Csárdaszállás - Tóth-tanya Általános régészeti védettség

14. Csárdaszállás - Csukás-dűlő, gát Általános régészeti védettség

15. Csárdaszállás - Csukás-dűlő, Kiszely-tanya Általános régészeti védettség

16. Csárdaszállás - Nyilas, Kőszegi-tanya Általános régészeti védettség

17. Csárdaszállás - Csukás-dűlő, Gátőrház Általános régészeti védettség

18. Csárdaszállás - Fekete-halom Általános régészeti védettség

19. Csárdaszállás - Szent János-halom Általános régészeti védettség

20. Csárdaszállás - Szelespart Általános régészeti védettség

21. Csárdaszállás - Hanzély-tanya Általános régészeti védettség

22. Csárdaszállás - Gulyás-tanya Általános régészeti védettség

23. Csárdaszállás - Vitális-halom környéke Általános régészeti védettség

24. Csárdaszállás - Félhalom, Gátoldal Általános régészeti védettség

25. Csárdaszállás - Félhalom-dűlő, Bogár-tanya Általános régészeti védettség

26. Csárdaszállás - Temetőhalom-dűlő II. Általános régészeti védettség

27. Csárdaszállás - Temetőhalom-dűlő - Csernák-tanya Általános régészeti védettség

28. Csárdaszállás - Temetőhalom-dűlő III. Általános régészeti védettség

29. Csárdaszállás - Baráthalom-dűlő, Köller-tanya Általános régészeti védettség

30. Csárdaszállás - Csukás-dűlő, Kövesmező Általános régészeti védettség

31. Csárdaszállás - Csukás-dűlő, Gátoldal Általános régészeti védettség

32. Csárdaszállás - Csukás-dűlő, Bacsó-tanya Általános régészeti védettség

33. Csárdaszállás - Csukás-dűlő, Merz-tanya Általános régészeti védettség

34. Csárdaszállás - Nagyfenék-dűlő, faluhely Általános régészeti védettség

35. Csárdaszállás - Nagyfenék, Gulyás-tanya Általános régészeti védettség

36. Csárdaszállás - Nagyfenék, Koppány-tanya Általános régészeti védettség

37. Csárdaszállás - Nagyodui kurgán Általános régészeti védettség

38. Csárdaszállás - Kér-halom Általános régészeti védettség

39. Csárdaszállás - Szeglet-dűlő, Névtelen-halom Általános régészeti védettség

40. Csárdaszállás - Baráthalom-dűlő; Kordik-tanya Általános régészeti védettség

41. Csárdaszállás - Csárda-zug, Kovács-tanya Általános régészeti védettség

42. Csárdaszállás - 41-es őrház Általános régészeti védettség

43. Csárdaszállás - Vasútállomás, északi váltóház Általános régészeti védettség

44. Csárdaszállás - Vasútállomás Általános régészeti védettség

45. Csárdaszállás - Petőfi Tsz. majorja Általános régészeti védettség

46. Csárdaszállás - Középszállás-dűlő Általános régészeti védettség

47. Csárdaszállás - Király-tanya Általános régészeti védettség

48. Csárdaszállás - Középszállási homokbánya Általános régészeti védettség

49. Csárdaszállás - Gáti-halom Általános régészeti védettség

50. Csárdaszállás - Nagyfenék-dűlő Általános régészeti védettség

51. Csárdaszállás - Zsilinszki-tanya Általános régészeti védettség

52. Csárdaszállás - Kúthalom-dűlő Általános régészeti védettség

53. Csárdaszállás - Kismajdan-tanya Általános régészeti védettség

54. Csárdaszállás - Kismajdan-tanya II. Általános régészeti védettség

55. Csárdaszállás - Kismajdan-tanya III. Általános régészeti védettség

56. Csárdaszállás - Kismajdan-tanya IV. Általános régészeti védettség

57. Csárdaszállás - Kismajdan-tanya V. Általános régészeti védettség

58. Csárdaszállás - Kismajdan-tanya VI. Általános régészeti védettség

59. Csárdaszállás - Kismajdan-tanya VII. Általános régészeti védettség

60. Csárdaszállás - Sovány-dűlő, Király-tanya Általános régészeti védettség

61. Csárdaszállás - Tőke-dűlő, Útszöglet Általános régészeti védettség

62. Csárdaszállás - Dinnye-dűlő, Határút Általános régészeti védettség

63. Csárdaszállás - Feketés Általános régészeti védettség

64. Csárdaszállás - Sportpálya Általános régészeti védettség

65. Csárdaszállás - Szeglet-dűlő, Gazdasági bejáró Általános régészeti védettség

66. Csárdaszállás - Kontra-tanya Általános régészeti védettség

67. Csárdaszállás - Félhalom-dűlő, Sarok Általános régészeti védettség

68. Csárdaszállás - Tóth-tanya Általános régészeti védettség

4. sz. melléklet

Országos és helyi jelentőségű védett természeti értékek

(1) Natura2000 hálózat területe:

0205/10, 0233, 0264/1, 0264/2, 0287, 0288, 0289, 0291, 0292, 0293, 0295/1

hrsz-ú területek

(2) Országos Ökológiai Hálózat területe:

0205/10, 0233, 0264/1, 0264/2, 0287, 0288, 0289, 0291, 0292, 0293, 0295/1

hrsz-ú területek

(3) Kunhalmok

0175/9-10, 0175/28, 0192/10, 040/43, 021/8, 0116/36-37, 091/13, 0192/5,

0192/12, 075/11-18, 093/1, 091/28

1. sz. függelék

Épület elhelyezés lehetőségei a beépítési mód függvényében

OLE OBJECT

2. sz. függelék

Közművek, közműlétesítmények védőtávolságai

1) Vízellátás - tűzvédelem (25.§)

Védőtávolság a MSz 7487/2 szerint:

Ivóvízvezeték (épület alapjától) D 300 mm-ig 3,0 m

2) Szennyvízelvezetés (26.§)

Védőtávolságok

Gravitációs csatorna (épület alapjától) 3,0 m

Szennyvíz nyomócső

D 300 mm-ig 3,0 m

3) Csapadékvíz elvezetés (27.§)

Védőtávolság

Felszíni vízfolyás mindkét part mentén a partélétől számított 6,0 m széles

szabadon hagyandó sáv.

4) Gázvezeték hálózatok (28.§)

A vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság

(MSz 7487/2 szerint) méretek m-ben

Vezeték

megnevezése

Vízvezeték

Csatorna

Középfeszültségű

kábel

Távközlő

vezeték

(védőszerke

-

zetben)

Gázelosztó

vezeték

Vízvezeték - 1,5 0,7 0,7 0,7

Csatorna 1,5 - 1,0 1,0 1,0

Középfesz. kábel 0,7 1,0 - 0,5 0,5

Távközlő vezeték

(védőszerkezetbe

n)

0,7 1,0 0,5 - 0,5

Gázelosztó

vezeték

0,7 1,0 0,5 0,5 -

5) Villamosenergia - hálózatok (29.§)

Föld feletti 20 kV-os villamos távvezeték hálózat esetében a védőtávolság a

vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső

vezetőktől mért

külterületeken 5,0 - 5,0 m-es

belterületen, kettős felfüggesztés esetében 2,5 - 2,5 m-es

függőleges síkokig terjed.

A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet:

külterületeken

(1-1 m-es kartávolság + 5-5 m-es védőtávolság) 6,0 - 6,0 m

belterületeken

(1-1 m-es kartávolság + 2,5-2,5 m-es védőtávolság) 3,5 - 3,5 m

Föld feletti 0,4 kV-os villamos szabadvezeték hálózat esetében a 6. sz. melléklet

szerint alakítandók. vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban

lévő legszélső vezetőktől mért 1,0 - 1,0 m-es

függőleges síkokig terjed.

A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet:

(1-1 m-es kartávolság + 1-1 m-es védőtávolság) 2,0 - 2,0 m

Föld feletti 0,4 kV-os légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán

szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 - 1,0 m-es függőleges síkokig

terjed.

A föld alatti villamos 20 kV-os, 0,4 kV-os, jelző-, mérő-, működtető-, optikai kábel

vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen

1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

6) Távközlési - hálózatok (30.§)

Föld feletti távközlési légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán

szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve

1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények az MSz 7487. szabvány

előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán, arra

merőlegesen 1,0 méteres


1
Módosította a 6/2007. (IX. 7.) Kt. számú rendelet 1. § (1) bekezdése
2
2Módosította a 6/2007. (IX. 7.) Kt. számú rendelet 1. §. (2) bekezdése
3
3Módosította a 6/2007. (IX. 7.) Kt. számú rendelet 1. §. (3) bekezdése