| A szöveg időállapota: | 2017.IX.15. - |
| Időállapot váltás: |
2016.VII.1. - 2017.IV.30. 2017.V.1. - 2017.IX.14. 2017.IX.15. - |
7/2016. (VI. 2.) önkormányzati rendelet
a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, valamint átruházott hatáskörben a Polgármester gyakorolja.
(2) A Polgármester átruházott hatáskörben
a) előkészíti és meghirdeti a pályázati felhívásokat az önkormányzati bérlakások bérbeadására,
b) kezdeményezi a bérlakás szolgálati jellegű valamint közérdekű bérbeadását,
c) rendkívüli, azonnali intézkedést igénylő életkörülmények kialakulása esetén sürgős elhelyezést igénylő esetben - a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - dönt az üres, rendelkezésre álló bérlakások pályázati eljárás lefolytatása nélküli, soron kívüli biztosításáról,
d) aláírja az önkormányzat nevében a bérlakások bérlőkijelölésével kapcsolatos megállapodásokat,
e) évente felülvizsgálja a lakbértámogatásban részesülők szociális és anyagi helyzetét és dönt a támogatás biztosításáról, módosításáról vagy megvonásáról,
f) gyakorolja a felmondás jogát.
2. § (1) Lakásbérleti szerződés azzal a nagykorú természetes személlyel köthető, aki a (2) bekezdésben felsorolt jogcímek alapján önkormányzati bérlakásra jogosult.
(2) Lakás bérbe adható
a) szociális helyzet alapján,
b) költségalapon,
c) bérleti jogviszony folytatása címén,
d) lakáscsere esetén,
e) elhelyezési kötelezettség jogcímén.
(3) Bérbeadó a bérlővel a rendelet függeléke szerinti bérleti szerződést köti meg.
3. § (1) A bérbeadó köteles pályázatra meghirdetni az üresen álló, illetőleg a megüresedett önkormányzati bérlakásokat, a pályázati hirdetményt a lakás megüresedésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb negyedévenként köteles kifüggeszteni.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit, (szobaszám, alapterület, komfortfokozat),
b) a lakás épületen és településen belüli fekvését, pontos címét,
c) a lakás lakbérének összegét,
d) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételeivel meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit,
e) a pályázat benyújtásának határidejét.
f) szociális helyzet alapján létrejött bérleti jogviszony esetén a lakbér megfizetéséhez a rendeletben szabályozott lakbértámogatás igényelhető.
(3) A bérbeadó, a benyújtott pályázatokat, a rendelet szabályainak figyelembevételével köteles elbírálni.
(4) Bérbeadó a pályázatot elnyert személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést, valamint rangsort felállítva dönt két további pályázóról a nyertes pályázó visszalépése esetére.
(5) A 1. § (2) bekezdés c) pontjában szabályozott sürgős elhelyezést igénylő esetben szociális bérlakás biztosítására irányuló bérleti szerződés maximum 6 hónapra köthető.
(6) A rendelet alkalmazásában jövedelem, család, közeli hozzátartozó, egyedül élő, egyedül álló meghatározására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 4. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak, azzal hogy az egy főre jutó átlagjövedelem kiszámításánál a pályázat benyújtását megelőző hat havi jövedelmet kell alapul venni.
4. § (1) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.
(2) Önkormányzati lakás albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.
5. § (1) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére - a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.
(2) A bérlő - a törvényben meghatározott eseteken kívül - lakásába a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén befogadhatja:
a) közeli hozzátartozóját (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja),
b) élettársát.
(3) Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha az (1) és (2) bekezdésben említett hozzátartozó, az önkormányzat területén másik beköltözhető lakással rendelkezik.
(4) A bérlőnek vagy hozzátartozójának lakását akkor kell nem beköltözhetőnek tekinteni, ha az ingatlan más javára szóló haszonélvezettel terhelt, illetve műszaki állapota nem megfelelő, lakhatásra nem alkalmas, és ezt az építéshatóság igazolja.
(5) A megüresedett társbérleti lakrészben új társbérlet nem létesíthető.
6. § (1) A 7-10. §-ban meghatározott szempontok érvényesülésének elősegítése céljából a pályázó köteles a maga és vele költözők
a) személyazonosító adatairól,
b) állandó lakcíméről,
c) tartózkodási engedélyének időtartamáról,
d) jövedelmi viszonyairól,
e) ingó és ingatlan vagyoni helyzetéről adatot szolgáltatni.
(2) Az adatok a rendeletben meghatározottak szerint az önkormányzati lakások bérletével, illetőleg elidegenítésével kapcsolatban kerülnek felhasználásra.
2. Költségalapú bérbeadás
7. § (1) A költség alapú bérlakás az az önkormányzati bérlakás, melyet a bérlakás állomány növelését szolgáló központi költségvetési előirányzatból alakított ki az önkormányzat. Költségalapon bérbe adandó lakás az 1. mellékletben található költségalapú bérlakás.
(2) A költségalapú lakásra való jogosultságot a Képviselő-testület állapítja meg a 8. §-ban foglalt jogosultsági feltételek alapján.
8. § (1) A költségalapú bérlakásokra az a csárdaszállási állandó lakos pályázhat:
a) aki - és a vele együtt költöző - forgalomképes lakóingatlan tulajdonnal nem rendelkezik,
b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét.
(2) Sikeres pályázat esetén a lakásbérleti szerződés maximum 5 évre megállapított határozott időre köthető meg.
(3) A költség alapú bérlakásra létesítendő bérleti jogviszony esetén előnyben részesítendő, aki:
a) az önkormányzaton túl a településre betelepülő vállalkozások és más munkahelyek szakember ellátottságát javítja,
b) azok a fiatal házasok, akik legalább 1 kiskorú gyermek neveléséről már gondoskodnak saját háztartásukban.
(4) A bérbeadónak a bérlő kérelmére indult eljárás során a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítania, hogy a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul megfelelel-e a költségalapú bérlakás bérlői jogosultsági feltételeinek.
(5) A pályázati jogosultsági feltételek fennállása esetén, a bérlő kérésére, a lakásbérleti szerződést
- a lejárat napján, de legkésőbb azt követő 15 napon belül - újabb határozott időtartamra, maximum 5 évre lehet meghosszabbítani a Képviselő-testület döntése alapján.
(6) Ha a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján nem felel meg a pályázati jogosultsági feltételeknek, akkor a határozott idő lejártával bérleti jogviszonya megszűnik, s a bérlakásból a vele együtt lakó személyekkel együtt ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzatnak át kell adnia. Ennek elmulasztása esetén jogcímnélküli lakáshasználóvá válik.
3. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás
9. § (1) Szociális helyzet alapján bérbe adandó lakás az 2. mellékletben található szociális bérlakás.
(2) A szociális helyzet alapján bérbe adható önkormányzati lakásra való jogosultságot a pályázó és a vele közös háztartásban együttlakó és költöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyainak, valamint szociális helyzetének vizsgálata alapján a Képviselő-testület állapítja meg.
(3) Jövedelmi viszonyai szerint az a család (személy) tekinthető rászorulónak, akinek családjában - a vele együtt költöző családtagokat számítva - az egy főre jutó nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedül élő személy esetén két és félszeresét.
(4) A szociális helyzet alapján - az egy főre jutó jövedelemtől függetlenül - nem adható bérlakás annak, aki a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve
a) a pályázat benyújtásakor beköltözhető lakástulajdonnal, üdülővel, egyéb ingatlannal rendelkezik, és annak jelzálog által biztosított terhekkel csökkentett értéke meghaladja, a nyugdíjminimum ötvenszeresét,
b) a szokásos használati és lakásberendezési tárgyakon túl a nyugdíjminimum ötvenszeresét meghaladó forgalomképes vagyontárggyal rendelkezik, kivéve a mozgássérült személy gépkocsi tulajdonát.
(5) A rászoruló személynek bérbe adható lakásnagyság - a vele együtt költözők számától függően, valamint a rendelkezésünkre álló lakásállományokat figyelembe véve - a következő:
a) két személyig: 1-2 lakószoba,
b) három személy esetén: 1,5-2,5 lakószoba,
c) négy személy esetén: 2-3 lakószoba,
d) minden további költöző esetén: + fél szoba.
10. § (1) A rászoruló személlyel szociális alapon megkötött lakásbérleti szerződés maximum 5 évre megállapított, határozott időre szólhat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlő lakáscseréjére.
(2) A bérbeadónak a bérlő kérelmére indult eljárás során a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítania, hogy a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászoruló személynek minősül-e.
(3) Rászorultság fennállása esetén, a bérlő kérésére, a lakásbérleti szerződést
- a lejárat napján, de legkésőbb azt követő 15 napon belül - újabb határozott időtartamra, 5 évre lehet meghosszabbítani a Képviselő-testület döntése alapján.
(4) Ha a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján nem minősül rászoruló személynek, akkor a határozott idő lejártával bérleti jogviszonya megszűnik, s a bérlakásból a vele együtt lakó személyekkel együtt ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzatnak át kell adnia. Ennek elmulasztása esetén jogcímnélküli lakáshasználóvá válik.
4. A lakbér mértéke
11. § (1) A bérbeadó a rendelet 1. és 2. mellékletében közölt lakbérek alapján akkor köt bérleti szerződést, ha a lakbér összegét a jövőbeni bérlő elfogadja.
(2) A bérleti szerződés külön kitételként tartalmazza, hogy a bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén - a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései alapján - jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani a következő naptári év január 01. napjával, de legalább az első módosított bérleti díjú hónapot megelőző 90 nappal.
(3) Amennyiben a bérlő a módosított díjjal nem ért egyet, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(4) A bérlakások egyedi felújítását követően felül kell vizsgálni az adott lakás bérleti díját. Mind az egyedi lakásfelújítást követő, mind az évente végzett bérleti díj felülvizsgálat során a lakbérek értékállóságát biztosítani kell.
5. A felek jogai és kötelezettségei
12. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy
a) a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá,
b) a lakásban a bérlő elvégez olyan karbantartási, felújítási munkálatokat, mellyel a lakás műszaki állaga javítható, szinten tartható.
(2) A létrejött megállapodásban tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési összeget, valamint tételes - igazolt számlák alapján történő - elszámolás szabályait.
(3) A bérlő ráfordításait lakbérének szüneteltetésével, vagy mérséklésével nyerheti vissza (lelakás).
(4) Amennyiben a bérlő ráfordításainak teljes összegét a (3) bekezdés szerint nem tudja érvényesíteni - lejár a meghatározott időtartamú bérleti szerződése -, a fennmaradó összeget a bérbeadó a bérlő részére - a bérleti szerződés lejártát követő 8 napon belül egy összegben megtéríti.
13. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy amennyiben a bérlőnek nem felel meg a lakásban lévő berendezés, felszerelés, burkolat, pedig egyébként az rendeltetésszerű állapotban van, a bérlő saját költségére elvégeztetheti a berendezés, felszerelés, burkolat cseréjét, felújítását, de annak költségeit a bérbeadó nem vállalja át. Az elvégzett munka végeredménye a lakás részét képezi, a lakásban marad a bérleti jogviszony megszűnését követően.
(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti. Bérbeadó a költségeket csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata ez által növekedett. Bérlő egyúttal vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér fizetését. Amennyiben a bérbeadó a korszerűsítési és átalakítási munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő beruházásai megtérítésére, legfeljebb a bérlet megszűnésétől számított 1 éven belül, egy összegben.
14. § (1) A Bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtainak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról. A lakbér rendeleti megállapítása e kötelezettség figyelembevételével történik. Ettől eltérő megállapodás esetén a Bérlő hozzájárul ahhoz, hogy lakbérét a Bérbeadó által elvégzett fenti munkák éves összegével emelten állapítsa meg az önkormányzat rendelete.
(2) Kertes házban lakó bérlő köteles gondoskodni a lakáshoz tartozó melléképületnek és a kerítésnek az állag megóvásáról. Köteles az udvart, az épülethez tartozó közterületet és a járdát rendben tartani.
(3) A bérlő kötelezettsége, hogy havonta igazolja a lakbér, biztosítási díj és a közüzemi szolgáltatások díjának megfizetését a befizetett számlák bemutatásával.
15. § (1) A lakás leadásakor kötelezően elvégzendő munkák az alábbiak:
a) az átvételkori, vagy a bérbeadó hozzájárulása esetén a leadáskori állapotnak megfelelő falfestés, (meszelt, enyves, tapétás, stb.)
b) fentiek szerinti mázolás,
c) lakásberendezések kijavítása,
d) lakáshoz tartozó helyiségek kiutaláskori állapotának megfelelő helyreállítása, (rendelő, gépjárműtároló és egyéb helyiségek)
e) a közművek állagának, állapotának igazolás alapján történő átadása. (víz-, villany-, gázhálózat, stb. működőképes átadása)
(2) A felek, akár a szerződéskötéskor, akár megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.
(3) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról a bérlőt legalább 8 nappal előbb, előzetesen írásban értesíteni kell.
16. § A lakást jogcím nélkül használó személy a használat első két hónapjában a rendelet szerinti lakbérnek megfelelő használati díjat, két hónap eltelte után 50 %-kal növelt összeget, ezt követően minden további eltelt két hónap után az előző díj 10 %-kal emelt összegét köteles megfizetni.
17. § Amennyiben a bérlő a szociális helyzet alapján bérbeadott bérlakás bérleti jogviszonyát cserelakás biztosítása nélkül felmondja 50.000.-Ft összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, ha a lakásbérleti jogviszonya legalább három évig fenn állt.
18. § (1) Önkormányzati bérlakás bérleti joga kizárólag másik lakásra cserélhető el abban az esetben, ha a lakástulajdonos vállalja a cserepartner bérlakására vonatkozó szerződési feltételeket.
(2) A bérlők önkormányzati lakásuk bérleti jogát térítésmentesen elcserélhetik a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával.
19. § (1) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - más jogszabályokban meghatározott kivételektől eltekintve - másik lakásban való elhelyezésére nem tarthat igényt.
(2) A szociális intézményből elbocsátott személy, ha azt megelőző lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára pénzbeli térítés ellenében mondott le, újabb bérlakás igénylése esetén csak szükséglakás igénylésére jogosult.
(3) A szerződés megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást kiüríteni és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű állapotban a bérbeadónak visszaadni.
6. A lakbértámogatásra való jogosultság feltételei
20. § (1) Azt a szociális bérlakásban lakó bérlőt, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg, kérelmére az önkormányzat lakbértámogatásban részesíti.
(2) A lakbértámogatás havi összege:
a) 2.000,-Ft, ha a lakbér mértéke a bérlő és a vele közös háztartásban élők összjövedelmének 20%-át eléri, vagy azt meghaladja.
b) 1.000,-Ft, ha a lakbér mértéke a bérlő és a vele közös háztartásban élők összjövedelmének 10%-át meghaladja.
(3) A megállapított lakbértámogatást az önkormányzat havonta, utólag a bérlő bankszámlájára utalja.
(4) A képviselő-testület a lakbértámogatás megállapítására és folyósítására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre átruházza.
7. Az önkormányzati lakások elidegenítése
21. § (1) A vételi jog gyakorlása esetén a vételár hátralékot és a Ptk.-ban meghatározott kamatait a vevők 15 év alatt havi egyenlő részletekben kötelesek megfizetni. A megvásárolt, de még ki nem fizetett lakás elidegenítéséhez az eladó abban az esetben köteles hozzájárulni, ha a jogviszonyba belépő személy az adósságot átvállalja.
(2) A vételár 5 %-ának megfelelő összegű árengedményt kap az a vevő, aki vállalja a vételár teljes összegű kiegyenlítését a szerződés aláírásakor.
(3) Aki a (2) bekezdésben vállalt kötelezettségének nem tett eleget, annak az (1) bekezdésben körülírt kamattal növelt összeget kell megfizetnie a teljes vételárhátralékra.
(4) Aki a szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, az a kedvezményeket elveszíti, és a vételárhátralék Ptk.-ban meghatározott kamattal egy összegben válik esedékessé.
22. § Az a bérlő, aki az elővásárlási jog alapján vásárolja meg a bérlakását, arra a Ptk. idevonatkozó rendelkezései az irányadók.
23. § (1) Az eladási ár alapja a szakértői becslés, amelytől lefelé csak második pályáztatás (licitálás) esetén lehet eltérni, amennyiben az első eredménytelen volt.
(2) Az adásvételi szerződés megkötésére, a bérbeadásra egyébként kijelölő szerv jogosult.
24. § Az önkormányzati bérlakás állomány növelését szolgáló központi költségvetési előirányzatból kialakított önkormányzati tulajdonú bérlakás a használatbavételtől számított 20 évig nem idegeníthető el.
8. Záró rendelkezések
25. § (1) Ez a rendelet 2016. július 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti 7/2001. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 7/2016. (VI. 2.) önkormányzati rendelethez
Költségalapú bérlakások
| A | B | C | D | |
| 1 | Bérlakás címe | Komfort-fokozat | m² | Lakbér összege Ft/hó |
| 2 | Dózsa Gy. u. 30. | összkomfort | 51,43 | 11.600 |
| 3 | Dózsa Gy. u. 32. | összkomfort | 51,43 | 11.600 |
| 4 | Dózsa Gy. u. 34. 7. | összkomfort | 51,43 | 11.600 |
| 5 | Dózsa Gy. u. 38. | összkomfort | 51,43 | 11.600 |
| 6 | Petőfi u.17/1 | összkomfort | 74,99 | 20.550 |
| 7 | Petőfi u.17/2 | összkomfort | 41,5 | 11.400 |
| 8 | Petőfi u.17/3 | összkomfort | 40,41 | 11.100 |
| 9 | Petőfi u.17/4 | összkomfort | 61,49 | 16.800 |
2. melléklet a 7/2016. (VI. 2.) önkormányzati rendelethez1
Szociális alapú bérlakások
| A | B | C | D | |
| 1 | Bérlakás címe | Komfort fokozat | m² | Lakbér összege Ft/hó |
| 2 | Kossuth L. u. 10. | komfortos | 70 | 7.000 |
| 3 | Kossuth L. u. 37. | komfortos | 79,25 | 13.200 |
| 4 | Csárda u. 7. | komfortos | 68 | 11.400 |
| 5 | Csárda u. 11. | komfortos | 60 | 6.000 |
| 6 | Csárda u. 7/2/A | komfortos | 38,15 | 3.815 |
| 7 | Csárda u. 7/2/B | komfortos | 38,15 | 3.815 |
| 8 | Jókai u. 2/A | komfortos | 37 | 6.200 |
| 9 | Petőfi u. 2. | komfortos | 50 | 5.000 |
| 10 | Dózsa Gy. u. 19/4 | komfortos | 78 | 13.000 |
| 11 | Arany J. u. 6. | komfortos | 115,88 | 19.900 |
| 12 | Arany J. u. 18. | komfortos | 77,39 | 13.300 |