• Vasútállomás

  • Gazdag szántók és ültetvények

  • Közösségi ház

  • Családi házak

  • Társas házak .

  • Református templom

  • Játszótér.

  • Pihenés és kikapcsolódás.

  • A csárdaszállási réteken.

Jövőre megváltoznak a helyi iparűzési adófizetésének szabályai

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) módosítása átláthatóbbá, könnyebben teljesíthetővé teszi az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra vonatkozó szabályozást, és a későbbiekben csökkenti az adózók adminisztrációs terheit.

A Htv. módosítása2023. évtől megújítja az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módját, s a háromféle jelenlegi módszert egyféle adóalap-megállapítási mód váltja fel.

Valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (a személyi jövedelemadótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió)forintot nem haladja meg, jogosulttá válik iparűzési adóalapja egyszerűsített megállapítására.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, egyéb vállalkozó esetén pedig a Htv. szerinti nettó árbevételt kell bevételnek tekinteni (a KATA alanyok esetén utóbbi a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény szerinti bevétel). Ez azt jelenti, hogyaz Szja. adóalanynak, valamint a KATA adóalanynak nem kell külön kidolgoznia Htv. szerinti nettó árbevétel összegét.

Az egyszerűsített adóalap-megállapítás főszabálya szerint a kisvállalkozónak a helyi iparűzési adóalapját nem kell megállapítania, bevallást nem kell benyújtania és – mert az adóalap tételes összegű – az adóalapját nem kell megosztania a települések között.

A kisvállalkozónak a későbbiekben adóelőleget évente csak egyszer kell fizetnie, s ha a bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie.(az adóelőleg bevallás benyújtása nélkül a Htv. szövege alapján végleges adóvá válik). Így, ha a kisvállalkozó adóévi bevétele az előző adóévben is irányadó bevételi sávhatárt nem lépi át, az évi egyszeri adó(előleg) fizetésen túlmenően az adóéven belül más – adókötelezettséggel összefüggő – teendője nincs.

Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra jogosult kisvállalkozók iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált, a AHtv. 39./A. § (4) bekezdés szerint bejelentett döntése alapjána székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lehet.

A törvény három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. A bevételi sávokat éves szinten kell tekinteni, tehát 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi időarányosítással kisebb a bevételi sáv összege is.

Eszerint a vállalkozó székhelyére és a telephelyére/telephelyeire jutó adóalap:

  • 2,5-2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg,
  • 6-6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,
  • 8,5-8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot – az (1) b) pontja szerinti kisvállalkozó esetén a 120 millió forintot - nem haladja meg.

A sávos, egyszerűsített iparűzési adó megállapítási szándékot a vállalkozónak be kell jelentenie, tehát akinek egyébként ténylegesen a fenti összegeknél nagyobb adót kellene fizetnie, annak mindenképpen érdemes időben bejelenteni az erre vonatkozó döntését. Fontos összefüggés, hogy ha a – bevétel-nagysága okán – arra jogosult vállalkozó úgy dönt, hogy az egyszerűsített adóalap-megállapítást választja, akkor adóalapját a székhelye és valamennyi telephelye fekvése szerinti önkormányzat felé így kell megállapítani, s az erről szóló bejelentést a rá irányadó módon (adóbevallásában vagy telephely-nyitás, székhely-áthelyezés esetén a településre való bejelentkezésekor)valamennyi érintett(székhely, telephely szerinti)önkormányzat felé külön-külön meg kell tennie.

A kisvállalkozó a tételes adóalap-megállapítási módszert csak a teljes adóévre választhatja, s a döntése erre vonatkozó külön, évenkénti bejelentés nélkül mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonja.

Az adóalap-megállapítási módszer választását a kisvállalkozó annak az adóévnek az ötödik hónapja utolsó napjáig köteles bejelenteni, amelyben e módszert először kívánja alkalmazni(tehát 2023-ban, a 2023-ban kezdődő adóévre 2023. május 31-ig).A bejelentés az előző adóévről szóló adóbevallási nyomtatványon tehető meg (tehát 2023-ra a 2022. adóévről szóló helyi iparűzési adóbevallási nyomtatványon /22HIPA/).

A jogelőd nélkül adóköteles tevékenységet végző kisvállalkozó esetén a módosítás lehetővé teszi azt is, hogy első adóévére is választhassa az adóalap-megállapítási módszert, mégpedig ezen, első adóévről szóló bevallásán jelölve e tényt. (Tehát a 2023. évben jogelőd nélkül kezdő vállalkozó a 2023. adóévére is alkalmazhatja az egyszerűsített adóalap-megállapítást, amit a 2024-ben benyújtandó bevallásán jelölhet.) Fontos, hogy ezen vállalkozói csoportot jelenleg sem terheli előleg-fizetési kötelezettség, s külön bejelentkezési kötelezettség sem vonatkozik rá, ha nyilatkozik Htv. szerinti telephelye címéről. Mindezek alapján az adóalap-megállapításra vonatkozó külön, előzetes bejelentésre, bejelentési nyomtatvány kitöltésére főszabály szerint nincs szükség, sőt a módszer alkalmazásáról szóló döntést az adóév május 31- ig elégséges meghozni.

Ha a kisvállalkozó ezt az adóalap-megállapítási módszert választja, akkor adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig köteles majd megfizetni.

Abban az évben, amelyben a kisvállalkozó első ízben (pl.: 2023) alkalmazza a tételes adóalap-megállapítási módot, s így egy, az általános szabályok szerint benyújtott korábbi adóbevallása alapján az adóév harmadik hónapjának 15. napjára adóelőleg-kötelezettsége van, akkor ezt a korábban bevallott előleget annak esedékességekor (az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig) köteles megfizetni (tehát 2023-ban meg kell fizetni a 2023. március 15-i előleget). Ebben az esetben a kisvállalkozó által megfizetett adóelőleg-részlet a tételes adóalap-megállapítást választó kisvállalkozók számára előírt, az adóév ötödik hónapjának utolsó napján esedékes adóelőleg összegébe beszámít, s így adóelőleg-fizetési kötelezettsége az adóév ötödik hónapjának utolsó napján csak a már megfizetett adóelőleg-részlet és a tételes adóalap-megállapítást választó kisvállalkozók számára előírt adóelőleg különbözetének erejéig áll fenn.

Az adóalap-megállapítási módszer alkalmazásának első adóévébenadóév május 31-i esedékességgel két jogcímen áll/állhat fenn fizetési kötelezettség: ha 2022. adóévre felmerül fizetendő adó (a bevallott adó magasabb, mint a 2022-ben teljesített adóelőleg), valamint a 2023. évre vonatkozó előleg megfizetése, mely utóbbi összegbe a 2023. március 15-én már megfizetett előleget be kellszámítani. A módszer alkalmazásának második évében, tehát például 2024-ben, már csak egy teendő marad, ha az adózó a bevétele bevételi sávot nem lép át: 2024. május 31-ig kell előleget fizetni2024. évre.

Az új KATA-t nem alkalmazó vállalkozóknak a Htv-be épülő új, egyszerűsített adóalapmegállapításról szóló döntésüket a 2022. adóévről szóló bevallás esedékességéig, azaz 2023. május 31-ig van lehetőségük meghozni és azt az előző adóévről szóló adóbevallásban jelezni az önkormányzati adóhatóságok felé. Annak érdekében, hogy az új KATA-t alkalmazók számára is 5 hónap álljon rendelkezésre 2023-ban az egyszerűsített adózásról szóló döntésre, a javaslat számukra is lehetővé teszi, hogy amennyiben a 2022. évről adóbevallás-benyújtására kötelesek, azt csak 2023. május 31-ig tegyék meg (a jelenleg irányadó 2023. január 15-e helyett).

Amennyiben ezt a bejelentésüket nem teszik meg, úgy kell tekinteni, hogy az iparűzési adó alapját 2023. január 1-jétől sávosítva állapítják meg.

Amennyiben az új KATA-s vállalkozók 2023. január 1-jétől nem kívánja az iparűzési adó alapját a sávosított adóalap-megállapítási módszer szerint megállapítani, akkor e döntését 2023. május 31-ig köteles – a bevallási vagy a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon – bejelenteni a(székhely, telephely szerinti) önkormányzathoz. A bejelentéssel egyidejűleg a 2023. január 1 és a 2024. június 30. közötti előlegfizetési időszakra 75 000 forint adóelőleget is be kell vallani, amelyet két részletben kell megfizetni. (2023. május 31-ei esedékességgel 50 000 forintot és 2024. március 18-ai esedékességgel 25 000 forintot.)

Fontos azt is tudni, hogy a kisvállalkozó, aki a lényegesen egyszerűsített, új tételes adóalap-megállapítást alkalmazza, sem törvényi, sem önkormányzati rendeleti adómentességre, adókedvezményre, adócsökkentésre nem jogosult.

Impresszum

Kiadó Kiadásért felelős Szerkesztő
Csárdaszállás Községi Önkormányzat
5621 Csárdaszállás Petőfi u. 17.

Nagy Zsolt Sándorné polgármester
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Török Zoltán rendszergazda
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.