Csárdaszállás bemutatkozik

• Nyomtatás
• E-mail

Részletek

Kicsi falu Csárdaszállás. Alig 500 lelkes. Egy kis világ. Ezeken az oldalakon szeretnénk egy kis ízelítőt adni életünkről, környezetünkről, néhány képpel, impresszióval megfűszerezve. Nem csak azt szeretnénk láttatni, hogy milyennek látjuk magunkat, értékeinket és értéktelenségeinket, hogyan látnak minket kívülről az ide látogatók, hanem azt is, hogy innen milyen a nagy világ, hogyan néz ki, ha kitekintünk az ablakon. Mindezt szigorúan politikamentesen tesszük, nem mellőzve a kitérőket és a következetlenséget, és megpróbálunk bevallottan abszolút szubjektívek maradni, de csak annyira, hogy humánusaknak tűnjünk és humánusak is maradjunk. Azt, hogy milyenek vagyunk, csak az tudja elmondani, aki járt már nálunk. Ezért aki Békéscsabán jár, van egy kis szabadideje, látogasson meg minket, és érezze jól magát nálunk. Ehhez próbálunk tippeket adni az elkövetkező oldalakon.

Csárdaszállás Békés megyében található kisközség. Kicsinyke mérete és viszonylag kevés lakója ellenére, könnyű megközelíteni, a térképen látható módon.   A falu mellett vezet el a 46-os számú főközlekedési útvonal, valamint a Békéscsaba-Budapest vasúti fővonal. Vasútállomásunkon a személyvonatok minden esetben, a gyorsvonatok pedig naponta kétszer állnak meg.  Csárdaszállás, mint község 1952. január 1.-je óta önálló közigazgatási értelemben, a közeli Köröstarcsa tanyáiból alakult ki. Ez a terület viszont kedvező fekvésénél fogva igen régen lakott. A Körös folyó zabolátlan ágai szabdalták hajdan ezt a tájat, és a meanderek között jól védhető halmok, szigetek emelkedtek, amelynek előnyeit ismerve már az őskori ember megtelepedett itt. Lakta a rézkor, majd a bronzkor embere. Szkíták, szarmaták, avarok lakóhelye volt, amelyet a környéken feltárt sírok és településmaradványok is bizonyítanak. A falu közigazgatási területén aranyleleteket tartalmazó szkíta sírok is feltárásra kerültek a múltban. A legutóbbi feltárás 1999 - 2000-ben volt, amikor egy körülbelül 1700 éves szarmata temető feltárására került sor a falu határában, amely leleteinek mentését a falu regionális vezetékes ivóvízzel való ellátása közbeni ároknyitás tett szükségessé. A falu legszebb természeti értéke, a községtől  7 km-re található Hármas-Körös folyó és annak ártere, valamint holtágai és az amellett található üdülőfalu. Ez a terület az 1998. januárjában alakult új Körös-Maros Nemzeti Parkunk részét képezi. Aktív horgászélet folyik itt, ezek a horgászvizek országos hírűek. A természetjáró ember előtt nem ismeretlen ez a táj, nagyon sokféle és ritka madár fészkelő- és élőhelye. Megfordul nálunk a kanalas gém, több kócsagféle, gólya és a daru sem ritka vendég az utóbbi években.